Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

56 534. szám. mely, a képviselő személyével összefüggő érvénytelenségi ok forog fönn : ugy érvénytelennek kell azt nyilvánítani akkor is, ha közjogi érvénytelenségi okul szolgáló cselekmények vagy mulasztások valamelyike fordult elő az első ! szavazás alkalmával. Az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 21., 23., 24. ós 26. pontjai eseteiben mindazonáltal ez az érvénytelenségi ok szintén csak akkor állapitható meg, ha az első szavazás eredményét illetőleg fönforog az a föltétel, melynek fönforgásától az emiitett pontok mindegyikében a választás érvénytelenítése függ. Az első szavazás eredményére való tekintettel ugy lehet ezt kifejezni, hogy az emiitett pontok eseteiben csak akkor érvénytelen a választás, ha bebizonyitattik, hogy azon időpontig, midőn a törvénysértés elkövettetett: az ujabb szavazásra bocsátott jelöltek valamelyikére beadott érvényes szavazatok száma a választói névjegyzékben foglalt összes választók aránylagos többségét el nem érte. Ha ugyanis valamely jelöltre beadott szavazatok száma a névjegyzékben foglalt összes választók megfelelő aránylagos többségét már elérte: ez esetben a választási, illetőleg küldöttségi elnök eljárásának törvényellenessége már nem lehetett befolyással arra, hogy az ujabb szavazás melyik két jelölt között rendelendő el. d) A többség megállapítása. . . ; : (7. §.) - • . A javaslat 7. §-a a képviselőre s az ellenjelöltre leadott szavazatok computatiójának szabályait állitja föl, egyrészt arra az esetre nézve, midőn a választás viszonylagos érvénytelenségi okok alapján támadtatik meg (jav. 4. §.), másrészt pedig a törv. 3. §. 21., 23., 24. ós 26. pontjainak alkalmazása szempontjából, akár egységes választásnál az általános többség, akár az első szavazásnál az ujabb szavazásra bocsátáshoz szükséges aránylagos többség (jav. 6. §.) megállapításáról van szó. E szabályokat a törvény 4. és 5. §-ai tartalmazzák. A javaslat 7. §-ának rendelkezései e §-oknak felelnek meg, melyektől azonban több tekintetben eltérnek. Az 1. bek. egészben véve a törvény 4. §-ának felel meg, ettől mindazonáltal a következő lényeges pontokban különbözik: 1. A törvény 4. §-a előrebocsátja a választási törvény szerint érvénytelen szavazatokat ós csak ezek után mondja, hogy érvénytelenek azok a szavazatok is, melyek a 3. §. 2. stb. pontjaiban foglalt cselekmények valamelyike folytán adattak le. Ez a logikai rend éppen megforditottja annak, a mi most már a jav. 4. §-ának előre bocsátott rendelkezéseiből következik. E §. ugyanis fölsorolván az érvénytelenségi okokat, a melyek alapján a választás érvénytelenítése a valódi többség megállapításával kérhető, ezeket kiegészítőlég első sorban azt kell kimondania a törvénynek, hogy mely pontokban foglalt cselekmények folytán leadott szavazatok azok, melyek az általános többség megállapításánál — mint érvénytelenek — levonandók. A kérvény ugyanis — hivatkozással a jav. 4. §. megfelelő pontjaira — egyenként megnevezi azokat a választókat, a kiknek szavazatai, mint inficiáltak, a képviselőre adott szavazatokból levonandók. Az általános többség megállapitásnáál tehát — a jav. 4. §. szempontjából — első sorban ezeket kell az érvényes szavazatokból leszámítani. Ezzel azonban az érvénytelen szavazatok köre nincs kimerítve, mert a 4. §-ban meghatározott cselekményeken kívül sok más oka lehet annak, hogy valamely szavazat érvénytelen. De ez az érvénytelenség nem