Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

50 534. szám. zalai közül, kinek javára a törvényes eredmény megállapítását kérték, a 4. §. a)—e) pontjai alapján legalább annyi szavazat érvénytelenítendő, illetőleg legalább akkora az érdekében meggátolt választók száma, mint a mennyivel a jelen §. 4. bek -e alapján kiszámított törvényes többség a képviselőre adott szavazatokat meghaladja. E rendelkezés alapul vétele mellett a következők történhetnek meg. Az egyik jelöltre 400, a másikra 420, a választási törvények szerint érvényes szavazat adatott, képviselővé mégis az előbbi nyilváníttatott. Ennek folytán a másik jelölt kérvénynyel megtámadja a választást s az 5. §. á) p.-ja alapján a maga javára kéri a törvényes eredmény megállapítását. Ezzel szemben a választásvédők a jav. 23. §. értelmében benyújtott ellenkérvónyben kimutatják, hogy az illetőre több választó vesztegetés folytán szavazott, s hogy ennélfogva e szavazatok érvénytelenitendők. Ha az adott esetben 20-nál kevesebb szavazat érvénytelenítése sikerül: ez esetben a választás törvényes eredménye a kérvény értelmében megállapítandó; ha azonban 20 vagy 20-nál több inficiált szavazat adatott a képviselő ellenjelöltjére: ekkor a bíróság az 5. §. a) p.-ja alapján csak a választás érvénytelenségét mondhatja ki. E rendelkezés alapeszméje az, hogy a mennyiben a választókerület jogosult választóinak akarata a megtámadott képviselő ellenjelöltjének javára megnyilatkozott: ez akarat érvényesülésének nem állhat útjában az, hogy az illető jelöltre néhány választó pl. megvesztegetés folytán szavazott. A kórdós ez esetben is az, hogy az érvénytelenített szavazatok levonása után is megmarad-e az illető jelölt részén a választási törvények szerint érvényes szavazatok többsége, vagyis az a helyzet, a mely a választás eredményének kihirdetésekor már létezett. Ha ez a többség megvan: ez esetben igazságtalanság volna az illető jelöltet attól a jogától, hogy az ő javára a választás törvényes eredménye megállapittassók, megfosztani csupán azért, mert reá az ő hibáján kivül egy vagy két inficiált szavazat is adatott. A választás eredményének kihirdetésekor létezett helyzet tehát nem változván, a bíróság csak ezt az eredményt constatálja, midőn az inficiált szavazatok érvénytelensége mellett is megállapítja a választás törvényes eredményét. Ha azonban oly számban fordulnak elő ily szavazatok, hogy ezek levonása után a választási törvények szerint érvényes szavazatok többsége kisebbséggé olvad le: ez esetben már megváltozván a helyzet, ennek megfelelően csak a választás érvénytelenítése következhetik be, minthogy közjogi érvénytelenségi ok forogván fenn, ez kizárja azt, hogy a választás annak javára érvényben maradjon, a kinek részére a többséget a választási elnök törvényellenesen állapította meg. A kérdés ilyetén megoldása lényegesen különbözik az inficiált szavazatok computatiójától, a mi a III. alatt kifejtettek szerint az 5. §. keretéből ki van zárva. Inficiált szavazatok computatiójáról abban az értelemben, hogy ezek kölcsönös levonása utján állapittassók meg a többség, esetleg tehát a választás törvényes eredménye, itt szó sem lehet. A különbség lényege az, hogy ez esetben annak daczára megmarad a választási törvények szerint érvényes szavazatok többsége, hogy a bíróság egyes szavazatokat érvényteleneknek nyilvánított, míg az inficiált szavazatok computatiója esetében a bíróság declarativ működése hozna létre olyan többséget, a mely a választás eredményének kihirdetésekor létezett helyzettől független. E, különbség megvilágositása czóljából a következő példára utalunk. »A« kapott 400, »i?« 420 szavazatot. »A« képviselőnek jelentetvén ki, »J5« őt megtámadja az 5. §. a) pontja alapján ós ezen kivül még kimutatja, hogy »,4«-ra 10 választó vesztegetés folytán szavazott (4. §. a) p.). Ezzel szemben »A« azt állítja, hogy > JS« szavazatai közt 35 inficiált van, de ez csak 28 szavazatról bizonyul be.