Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

534. szám. 51 »B« tehát két szavazattal többségben marad, de ennek daczára nem állapitható meg javára a választás törvényes eredménye, mert a választási törvények szerinti többsége már elenyészett, a tényleg előállott többség pedig már a bíróság declarativ működésnek eredménye. Ha ez mégis megtörténhetnék: ez sok esetben a III. alatt már felhozott inconvenientiák ismétlődésére vezethetne, e mellett pedig még a legjelentóktelenebbeknek. látszó számarányok mellett is megsértené azt az elvet, hogy a parlamentnek csak a választókerület adhat képviselőt és nem a biróság. Oly esetben, midőn a választók érvényes szavazatainak többsége az inficiált szavazatok levonása után is megmarad, nem kell attól tartani, hogy a választás törvényes eredménye esetleg annak javára állapittatik meg, a kire aránylag sok fertőzött szavazat adatott, miként ez az inficiált szavazatok computatiója mellett megtörténhetnék. Mert a választás rendje ós a gyakorlatban ez ideig felmerült esetek mindenkit megnyugtathatnak az iránt, hogy mikor csak a választási törvények szerint érvénytelen szavazatokról van szó, az egyik és a másik jelöltre adott ilynemű érvényes szavazatok között rendszerint csak néhány szavazat különbség van. Tömegesen csak akkor fordulhat elő a választási törvények szerint érvénytelen szavazat, ha a választók egy része nem jelölhető egyénre szavazott. Ez azonban csak az 1876 : XXXIX. t.-cz. 8. §-ának sporadikus esetében fordulhat elő, s az ily szavazatok e §.. szerint eredetileg érvénytelenek lévén, a másik jelöltre adott szavazatokkal viszonylatba egyáltalán nem hozhatók. E szerint, ha ily esetben a nem jelölhetőn kivül csak egy jelölt volt, szavazatok összeméréséről egyáltalán nem lehet szó, mert az illető az id. §. világos rendelkezése szerint egyhangúlag megválasztott képviselőnek nyüváratandó. VI. Az 5. §. 3. bekezdésének külön rendelkezését az 1874: XXXIII. t.-cz. 82. §., illetőleg a jelen javaslat 57. §. eseteinek különbözősége teszi szükségessé. Ezek között u. i. több olyan eset van, a melyeknek fenforgása csak a választás érvénybelenitésónek szolgálhat alapjául. Positiv irányban ki kellett tehát mondani, hogy az 5. §. b) pontja esetében mikor állapitható meg a választás törvényes eredménye. Egyik eset az, ha az ujabb szavazásra bocsátott két jelölt egyike visszalépett s a másik országgyűlési képviselőnek nem nyilvánittatott, a másik az, ha az egyik jelölt már az első szavazás alkalmával elnyerte az érvényes szavazatok általános többségét ós mégis ujabb szavazás vagy uj választás rendeltetett el. E szerint ki van zárva az, hogy a választás törvényes eredményeként közbeeső eredmény állapittassók meg, a minő például az az eset volna, ha kimondatnék, hogy más két jelölt között uj szavazás tartandó. VII. Az 5. §. 4. bekezdése e §. alapeszméjéből önként folyik. Minthogy itt a fertőzött szavazatok eomputatiójáról nem lehet szó, ennélfogva a 7. §. 1. bekezdése ez esetben csak annyiban alkalmazható, a mennyiben a választási törvények szerint már eredetileg érvénytelen szavazatok levonására, illetőleg az eredetileg érvényes,, de a szavazatszedő küldöttség elnöke által a visszautasítottak jegyzékébe iktatott vagy nem a megfelelő rovatos ivbe vezetett szavazatok hozzáadására vonatkozik. Egyébként az 5. §. 4. bekezdése megegyezik a 7. §. 1. bekezdésével s ennyiben indokolását is ott nyeri.