Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

534. szám. 49 az, hogy a törvény e szigorú rendelkezéseire a törvényes rend fentarfcása, a választási és küldöttségi elnök lehető visszaéléseinek megakadályozása végett van szükség. Ha azonban ebben meg kell nyugodnunk: úgy mennyivel inkább megnyugodhatunk abban, ha a választás nem ilyen közjogi, a jelöltek és a választók személyén kivül eső ok miatt, hanem azért nyilvánittatik érvénytelennek, mert az inficiált szavazatok le- és hozzászámitásából az tűnik ki, hogy a megválasztott képviselő az érvényes szavazatok többségét nem nyerte el. Ez esetben kevésbbé sérti a jogérzetet az, hogy a választást meg kell ismételni, mint az emiitett közjogi érvénytelenségi okok eseteiben. Ennélfogva az a körülmény, hogy az uj választást esetleg ki lehetne kerülni, ha az inficiált szavazatok le- és hozzászámitásának alapján is megállapíthatná a biróság a választás törvényes eredményét: egyáltalában nem szolgálhat okául annak, hogy a törvénybe a parlamentarismus elvét és a jó erkölcsöket egyiránt sértő e rendelkezés felvétessék. IV. Az 5. §. b) pontja arról az esetről szól, midőn valamely választásnál az első szavazás nem vezetett a kivánt eredményre. Hogy mi történjék az ily szavazás után: ezt az 1874: XXXIH. t.-cz. 82. illetőleg a jelen javaslatnak ezt módositó 57. §-a határozza meg. A jav. 5. §. b) pontja szerint érvénytelenségi ok az, ha az első szavazás alkalmából az emiitett szabályok valamelyik rendelkezése megsértetett. E törvénysértés vagy olyan lehet, a melynek alapján nem csupán a választás érvénytelenítése, hanem a választás törvényes eredményének megállapitása is kérhető, vagy olyan, a melynek alapján csak a választás érvénytelenítését lehet kérni. Az előbbi eseteket az 5. §. 3. bekezdése tüzetesen megjelöli. Az abban foglalt rendelkezésnek az 1874: XXXIII. t.-cz. 82. §-ával illetőleg a javaslat 57. §-ával való egybevetéséből kitűnik, hogy mely esetek azok, a melyek csak a választás érvénytelenítésének szolgálhatnak okául. V. Az 5. §;. 2. bek.-e a fennebb III. alatt kifejtett elvi felfogás folyománya. E szerint a választás törvényes eredményének megállapitása első sorban ahhoz a feltételhez van kötve, hogy arra vonatkozólag, a kinek javára a választás törvényes eredményének megállapítását kérik, az 1899: XV. t.-cz. 3. §-ának 1—3., 7—9., 15—26. és 26. pontjaiban valamint a jelen javaslat 3. §-ában meghatározott érvénytelenségi okok egyike se forogjon fenn. Ez kizárja annak a lehetőségét, hogy a választás törvényes eredménye annak javára megállapittassók, a ki nem választható, vagy a ki az 1899 : XV t.-cz. 3. §-ának 2—3., 7—9. pontjaiban vagy a jelen törvény 3. §-nak a) — c) pontjaiban felsorolt cselekmények valamelyikét elkövette. Ez a rendelkezés viszont azt is jelenti, hogy a mennyiben a megválasztott ós kórvónynyel megtámadott képviselőre nézve forog fenn az 5. §.-ban meghatározott érvénytelenségi okon kivül a most felsorolt érvénytelenségi okok valamelyike: ez nem szolgál akadályául annak, hogy az ellenjelölt javára a választás törvényes eredménye megállapittassók. Az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 15—24. és 26. pontjaiban felsorolt érvénytelenségi okok magát a választási actust minden irányban órvónytelenitvón, a mennyiben ez érvénytelenségi okok valamelyike bebizonyittatik: ez tekintet nélkül a képviselőre és az ellenjelöltre, feltótlenül kizárja a választás törvényes eredményének megállapítását. Ha tehát a kérvényezők ezen pontok valamelyikére alapítják kórvényüket: ezzel kapcsolatban nem kérhetik egyszersmind az 5. §. oly értelmű alkalmazását, hogy az ellenjelölt javára a választás törvényes eredménye megállapittassék. Külön felvilágosítást igényel a 2. bek.-nek az a rendelkezése, hegy nem állapitható meg a választás törvényes eredménye akkor sem, ha annak szavaKépvh. iromány. 1906—1911. XIV. kötet. 7