Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

40 534. szám. módon, maga a képviselő követte el, vagy abban részes, illetőleg abba megelőzőleg ós kifejezetten beleegyezett. II. A 3. §. b) pontja megfelel a törvény 3. §. 5. pontjának. Lényegét tekintve megegyezik azzal, de fogalmazása, a félreértések lehető kizárása és a 4. §. b) pontjával való megegyezés czéljából, szabatosabbá van téve. III. A 3. §. c) -pontja a törvény 3. §-ának 6. pontját helyettesiti. A lényeges különbség a javaslat 3. §. c) és a törv. 3. §. 6. pontja az, hogy mig az utóbbi szerint csak akkor forog fenn érvénytelenítési ok, ha a választók etetése és itatása a választási határidőt kitűző belügyministeri rendeletnek a hivatalos lapban való közzététele, illetőleg az uj választás elrendelése után történt: addig a javaslat e határidőt teljesen mellőzi s az etetés-itatást, ha a választás befolyásolásának czélzataval követtetett el, épp oly érvénytelenségi oknak tekinti, mint a vesztegetést. i£ változtatást teljesen megokolják már a törvény 3. §. 6. pontjára vonatkozólag eddig tett tapasztalatok is. A Curia előtt kérvónynyel megtámadott több választásra nézve kitűnt, hogy egyes képviselőjelöltek ós kortesek a kritikus határnap éjféli 12 órájáig a legnagyobb nyilvánossággal s a választók befolyásolásának leplezetlen czélzataval etettókitatták a választók egész tömegeit. A választás mégsem volt megsemmisíthető, mert az illetők ezután ügyeltek arra, hogy a tilos idő alatt bebizonyithatólag ne folytassák az etetés-itatást. A választást megelőző időnek ekként való elhatárolása tehát csak a jogérzefcet sértő visszaélésekre vezetett. De egyébként sincs helyes értelme annak, hogy az etetés-itatás ideje korlátok közé szoríttassák. Nem teszi ezt meg a Btk. 186. §-a sem. A büntethetőség föltótele e§ szerint csak az, a mi a vesztegetésnél, hogy t. i. a választó etetése-itatása azzal a czólzattal történjék, hogy valamely jelöltre szavazzon vagy bizonyos jelöltre ne szavazzon, vagy hogy a szavazástól tartózkodjék. Nincs elfogadható oka annak, hogy a Btk. e rendelkezésétől az etetés-itatás mint érvénytelenségi ok tekintetében a törvény eltérjen,holott nyilvánvaló, hogy midőn a kiemelt ezólzat fenforog s bebizonyitható: az ily czólból eszközölt etetés-itatás okozati összefüggésben van a választás eredményével s igy az érvénytelenségi oknak tekintendő, bármennyi idővel előzte is az meg a választást. IV. A javaslat 4. §-ának a) pontja a törv. 3. §-ának 10. p.-ját helyettesiti. Egészen uj ebben a pontban az a rendelkezés, hogy a választás érvényessége azon az alapon megtámadható, ha a kérvényezők kimutatják, hogy a képviselőre adott szavazatok 1

/s-a e pont értelmében az 1889 ; XV. t.-cz. 3. §-ának 2. vagy 3. pontjában vagy a jelen javaslat 3. §-ának c) pontjában meghatározott valamely cselekmény folytán érvénytelen, vagyis inficiált. E rendelkezést annak megfontolása teszi indokolttá, hogy sok esetben aránylag nagy többséggel választatik meg a képviselő s hogy ekkor a legkorrumpáltabb választás is érvényben maradhat, ha a kérvényezők bármily sok szavazat fertőzött voltát is kimutatják, de e mellett mégis néhány szavazat többsége marad a képviselőnek. Ez sok esetben azt eredményezné, hogy ámbár a kérvény folytán megindított eljárás kiderítette, hogy az illető választó-kerületben nagymértékű vesztegetés, etetés ós itatás folyt ós igy beállott az az eset, midőn a képviselőház a törv. 140. §-a értelmében megfoszthatná kópviselőküldósi jogától a kerületet: ez még sem történhetnék meg annálfogva, mert a biróság magát a választást érvényben hagyta. Igy pld. megtörténhetik, hogy a képviselő 510, a másik jelölt 300 szavazatot kapott, a képviselő többsége tehát 210 szavazat. A jelen pontba iktatott uj rendelkezés nélkül az a választás érvényben maradna, ha a kérvényezők csak 209 szavazat fertőzött voltát tudták kimutatni, pedig nyilvánvaló, hogy