Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

534. szám. 41 viszonyitva a képviselőre adott szavazatok számához, már a beadott szavazatok i

,a-ának, vagyis 170 szavazatnak inficiált volta is oly mértékű korrupcziót jelent, a mely elegendő okául szolgálhat annak, hogy a kérdéses választás érvénytelennek mondassák ki. Az érvénytelenítésnek ezt az okát azonban a fent felsorolt cselekményekre kellett korlátozni, mert a mennyiben több választó szavazata pl. izgatás okából vált érvénytelenné, e miatt az illető választónak szavazata, habár érvénytelen is, de fertőzöttnek még nem tekinthető. (V. ö. egyúttal a javaslat 48. §-ával.) V. A 4. §. b) és c) pontjai lényegileg megegyeznek a törv. 3. §-ának 11: pontjával. Az utóbbi pont a) alpontjának a jav. 4. §. b) pontja, b) ós c) alpontjának a jav. 4. §. c) pontja felel meg. A szétválasztást a tónyálladékok különbözősége indokolja. A 4. §. b) pontja csak annyiban tér el a törv. 3. §. 11. a) pontjától, hogy szabatosabban és félremagyarázást kizáró módon határozza meg a hivatali pressiónak azt az esetét, midőn a cselekményt elkövető közhivatalnok nem képviselő. A 4. §. c) pontja abban különbözik a törvény 3. §. 11. pontjának b) és c) alpontjaitól, hogy a tónyálladék bizonyos betoldásokkal határozottabbá tétetett. A 11. b) pont szerint a karhatalom igénybevétele abból a czélból történik, hogy egyes választók »választói jogukat gyakorolják « vagy »hogy a választási székhelyen vagy szavazási helyen megjelenj ének«. Ezzel szemben kétséges maradt, hogy akkor is érvénytelen-e a fölszólitott vagy összegyűjtött választók szavazata, ha azok kimutathatólag már eredetileg arra a jelöltre akartak szavazni, a kire tényleg szavaztak, hogy tehát ily czélból akarták is választói jogukat gyakorolni s meg is akartak jelenni a szavazásnál. A törv. szerint ezek szavazata is érvénytelen, holott relativ érvénytelenségi okról lóvén szó: az ily körülmények közt leadott szavazatok érvónytelenitése nem egyeztethető meg az igazsággal. Ennélfogva a kérdéses szavak elé e szavak toldattak be: »akaratuk ellenére.« A törvény 3. §. 11. c) pont határozatlanságát az idézi elő, hogy ebben általában arról van szó, hogy egyes választók a választás eredményének befolyásolása czóljából valamely helyen őriztettek, a nélkül, hogy meg lenne mondva, kik által őriztettek. Ez azt a látszatot kelti, mintha e cselekményt bárki elkövethetné, holott a b) és c) pont összefüggéséből sac) pont után következő rendelkezésből, mely visszamutatólag az egész 11. pontra nézve, a csendőrség, rendőrség és a fegyveres erőhöz tartozók cselekményéről szól, nyilvánvaló: hogy a c) pont is, mint az előző a) és b) pont, hivatalos közegek eljárására vonatkozik. Minden félreértés kizárása végett tehát e szó elé: »őriztettek« — ez a szó toldatott be: »karhatalommal«. A karhatalom, mint ilyen, csak hatósági személyektől származhatik tehát rendszerint hivatalos jellegű. A »hivatalos« jelző kitétele mindazonáltal mellőztetett, mert ha a törvény azt mondaná, hogy a választók >>hivatalos karhatalommal* őriztettek: ez azt a látszatot keltené, mintha itt hivatalosan, a fönnálló szabályok értelmében elrendelt karhatalomról volna szó, holott ez a kérdéses cselekmény tónyálladékához nem szükséges, mert annak lényege az, hogy választók a csendőrség, rendőrség vagy a fegyveres erőhöz tartozó közegek által karhatalommal őriztettek, tekintet nélkül arra, hogy a karhatalom alkalmazása megfelelt-e a szabályoknak vagy nem. A. 4. §. d) és e) pontjai a törvény 3. §-ának 12., 13. ós 14. pontjait helyettesitik. A törvény 3. §. 14. pontja nem foglal magában önálló érvénytelenségi okot, hanem csak kiegésziti a 12. ós 13. pontokat, a melyekben válaszKépvh. iromány. 1906—1911. XIV. kötet. 6