Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

5Ö4. szám 3§ törvényes eredményét állapítsa meg (törvény 3. §. 25. és 27. pp. és 28. §.). Ezt a jogot a javaslat 5. §-a is megadja a 2. §. értelmében alakítandó bíróságnak. De éppen ezért szükségessé vált a 2. §; rendelkezését akként kiegészíteni, hogy az e szerint alakítandó bíróság a választások ^törvényes eredménye« tárgyában is itél. A bíróság hatáskörének körülírása csak ennek kiemelésével teljes. Igaz, hogy a képviselőház ez ideig sohasem gyakorolta azt a jogot, hogy a választás érvénytelenítése helyett más, mint a képviselőnek kijelentett egyén részére ítélte volná meg a többséget, hogy tehát a választás törvényes eredményét állapította volna meg és így ellenmondásnak látszik az, hogy midőn a 2i §: a képviselőházat megillető bíráskodás jogát ruházza át a képviselőházon kivül álló bíróságra, az átruházott jogok közt a választás törvényes eredményének megállapítását is fölemlíti; de ez az ellenmondás csak látszólagos. Mert habár a képviselőház ez ideig nem is gyakorolta az említett jogot: azt ez a jog mégis megillette, mert tőle függött, hogy házszabályaiban ezt a maga részére megállapítsa. Ha tehát most a törvény azt mondja, hogy a választás törvényes eredményének megállapítása is mint a képviselőházat megillető bíráskodás joga ruháztatik a Curia helyébe lépő bíróságra: ezzel a törvény nem jut ellentétbe a fennálló közjoggal, sőt annak egyenes folyományául tekintendő. Érvénytelenségi okok. (3-7. §§,) Az érvénytelenségi okok rendszerét a javaslat elvileg nem érinti; azonban egyes, a képviselő személyével összefüggő érvénytelenségi okok szabatosabb szerkezetére s némely vonatkozásokban való helyesbítésére törekszik (3—-&. §.), a törvény 3. §-ának 25* és 27. pontjában körülírt érvénytelenségi okokat, különleges természetükhöz képest, kimerítően és önállóan újból szabályozza (5. §), rendelkezik pótválasztás esetén az alapválasztás megtámadásáról (6. %.) és a törvényes többség kiszámításának eddigi (törvény 4, ós 5. §.) homályos szabályait tisztázza (7. §.). a) A képviselő személyével összefüggő egyes érvénytelenségi oltok. I. A 3. §> a) pontja a törvény 3. §-ának 4- pontját uj rendelkezéssel bővíti ki. A törvény 3. §-ának 4. pontja szó szerint átvette a Btk. 178. §-ának rendelkezését, s igy azt a megszorítást is, hogy a választó megakadályozása választói jogának gyakorlatában csak az esetben érvénytelenségi ok, ha erőszakkal vagy fenyegetéssel történik. Ámde ez eseteken kivül még más módon is megtörténhetik a választó megakadályozása, s e lehetőségek közt olyanok is Vannak, melyek az érvénytelenségi okok meghatározásánál figyelmen kivül nem hagyhatók. Ilyen pld. az az eset, ha a választókat valótlan vószhir terjesztésével községükbe való visszatérésre bírják oly időben, mikor onnan a választás székhelyére kellő időben már meg nem érkezhetnek Ez nem erőszak vagy fenyegetés, de mégis szándékos és jogtalan megakadályozása a választónak abban, hogy a választás helyén megjelenhessek. A kihágásokról szóló Btk. 40. §-a szerint büntetendő cselekmény az, ha valaki koholt vészhirrel a lakosság nyugalmát megzavarja vagy a hatóságot félrevezeti. Méltán sorozható tehát, a képviselő személyével összefüggő absolut érvénytelenségi okok közé az, ha ezt a cselekményt ily czólból a javaslat 3. §. a) pontjában körülirt