Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról
38 534. szám. eljárással kapcsolatos tényállásaira. Az igy felmerülő ellentétek kiegyenlitóse a választási törvényben néhány módosítással nagyobb nehézség nélkül meg lesz valósitható. Minthogy azonban a módosítások szüksége már most előrelátható: indoko't, hogy maga a törvény tartalmazzon utalást azoknak várható bekövetkezésére. IV. A javaslat 1. §-ánalc negyedik bekezdése — a törvény 180. §-a nyomán — az 1899 : XV. t.-czikknek ós a jelen javaslatnak azokat a rendelkezéseit sorolja fel, a melyek közvetlenül nem a választási bíráskodással, hanem magával a választási eljárással függnek össze. Minthogy e rendelkezések sorsa válhatatlan kapcsolatban áll a választási törvónynyel: hatályuk a' javaslat szerint a választói jog tárgyában alkotandó új törvény életbe léptéig tart. . • . A képviselő választások tárgyában itélö bíróság és annak hatásköre. (2. §•) A javaslat 2. §-a megfelel a törvény 1. §-ának. A különbségek köztük a következők: a) A törvény 1. §-a kimondja, hogy a választási ügyekben való bíráskodás a kir. Curiára 8 évre ruháztatik át. A törvény hatályának ez időtartama a javaslat 2. §-ából kimaradt, mert a javaslat 1. §-ában történt intézkedés arról, hogy az 1899 : XV. t.-czikknek a választási bíráskodásra vonatkozó rendelkezései ós a jelen törvénynek ezekre vonatkozó szabályai tizenkét évig maradnak hatályban s hogy ehhez képest ennyi évre ruházza át a törvényhozás a képviselőházat választási ügyekben megillető bíráskodás jogát a módosított törvény értelmében alakított bíróságra. A törvény 2. §-ának rendelkezése, mely szerint az átruházás ezen időtartamának leteltével a választások érvényessége feletti bíráskodás kizárólag a képviselőházat illeti meg, önként folyik az átruházás időhöz kötöttségéből ós így mint felesleges, elhagyatott. b) A törvény a kir. Curiára, mint ilyenre ruházta át a választási ügyekben való bíráskodás jogát. Ez különböző bajokra, e mellett pedig a kir. Curia bíráinak mórtéken túl való megterhelésére vezetett. A javaslat tehát a Curia helyett a kir. Curia és a kir. közigazgatási bíróság itélőbiráiból alakítandó vegyes bíróságra bízza a választási ügyekben való bíráskodást. Ez a bíróság önálló, a kir. Curia ós a kir. közigazgatási bíróság szervezetétől egészen különvált bíróság lesz, a mely a törvényben nyert felhatalmazás alapján saját nevében hozza meg ítéleteit (46. §.). A Curia bíráinak tehermentesítésén kívül ez is egyik oka annak, hogy a közigazgatási bíróság tagjai is bevonatnak e bíráskodásba, a mi első sorban azt eredményezi, hogy ez a bíróság már összeállításánál és szervezeténél fogva is teljesen önálló birói szervezetnek lesz tekintendő. De megokolja a két legfelső bíróság tagjainak egy bíróságba való összefoglalását különösen az a körülmény is, hogy maga a képviselőválasztás közjogi és közigazgatási cselekmény lóvén, a választás eredményének megitélcse több oldalú méltatásban fog részesülhetni, ha a bíróság tagjai között a közigazgatási bíróság által választott bírák is helyet foglalnak. » e) A törvény 1. §-a szerint Csak a választások érvényessége fölötti bíráskodás ruháztatik át a kir. Curiára, holott már az 1899 : XV. t.-cz. is megadta a 4 Curiának azt a jogot, hogy a választás érvénytelenítése helyett a választás
