Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

534. szám. 37 í. pontját s ezzel helyesbiti a választói névjegyzékekre vonatkozó felszólalások határidejére nézve a törvényben fennálló ellenmondást. A törvény 147. §-ának 1. pontja ugyanis a felszólalások beadására az 1874 : XXXIII. t.-cz. 44. §-ának utolsó bekezdésében meghatározott 10 napi határidőt 15 napra emelte fel; az 1899 : XV. t-ez. 151. §-ának második bekezdése azonban, a mely előbbre tolta az 1874 : XXXIII. t.-cz. 53. §-ában megállapított határnapokat, ezzel a módosítással nem számolva, &, felszólalások beadására ismét csak 10 napi határidőt rendelt (május 5-étől 15-éig). Minthogy mind a hivatalos közegek, mind a közönség a gyakorlatban a naptárszerű dátumokhoz alkalmazkodtak s ezek megbolygatása nem czélszerű: helyesebbnek látszott az ellenmondást oly módon megszüntetni, hogy a 147. §. 1. pontjának a 151. §. második bekezdése mellett ügyis felesleges rendelkezése lépjen hatályon kivül. Az, hogy ennek következtében az 1874 : XXXIII. törvényezikk 44. §-ának utolsó bekezdése hatályára nézve feléledettnek tekinthető-e vagy sem: az eredmény szempontjából merően közömbös. A felszólalási határidőkkel kapcsolatban az 1874 : XXXIII. t.-cz. 45. §-a egy másik pontatlanságot tartalmaz, a mennyiben e szerint a felszólalásokra vonatkozó észrevételek beadásának határideje a névjegyzék kitételének napját követő 20 nap, holott az 1899 : XV. t.-cz. 151. §-a az észrevételek elfogaddSctl*cl cl felszólalási határidő lejártától számítva 10 napot rendel (május 16-ától 25-éig). E pontatlanság elsimítása azonban szükségtelen, mert mi sem áll útjában annak a magyarázatnak, hogy az észrevételeket az 1874 : XXXIII. t.-cz. 45. §-a alapján mindjárt a felszólalás beadása után, tehát esetleg május 16-ika előtt is be lehet adni. A törvény 154. §-ának hatodik bekezdése a javaslat 53. §-a folytán tárgytalanná vált; a törvény 180. §-át a javaslat jelen 1. §-ának utolsó bekezdése helyettesíti; a törvény 181. §-a helyébe pedig a javaslat 61. §-a lép. III. A javaslat 1. §-ának harmadik bekezdése a független bíróságra átruházott képviselő választási bíráskodást a jelen javaslat alapján alkotandó törvény hatályba lépésétől számított 12 évre tartja fenn s ehhez képest erre a határidőre tartja hatályban az 1899 : XV. t.-czikknek a választási bíráskodásra vonatkozó, a jelen javaslatban érintetlenül hagyott rendelkezéseit, valamint a jelen javaslatnak ugyané tárgyú szabályait is. A határidő megállapításánál az volt az irányadó, hogy a független kópviselőválasztási bíráskodás intézménye a most folyó országgyűlésen kivül még két országgyűlés megalakulására maradjon biztosítva. Határidőhöz pedig azért kellett az 1899: XV. t.-czikknek és a jelen javaslatnak a választási bíráskodással kapcsolatos rendelkezéseit kötni, mert a képviselőválasztások feletti bíráskodás a törvényhozás egyik tényezőjének, a képviselőháznak, külön joga lóvén, e jognak előre meghatározott időben automatikus, a törvényhozás másik két tényezőjének hozzájáru'ásától független, visszaszállását kell biztosítani, hogy azután a képviselőház a szerint, a mint az akkori viszonyok szerint helyesnek találja, vagy újból a maga részére tarthassa fenn a választási bíráskodást, vagy pedig annak törvényhozás utján független bíróságra való további átruházását kezdeményezhesse. A képviselőválasztási bíráskodásra vonatkozó egyes szabályokról azonban már most kétségtelenül megállapítható, hogy azok nem maradhatnak 12 évig változatlanul hatályban. A választói jognak tervbe vett reformja ugyanis már a közel jövőben van hivatva életbe lépni. Ez a reform nem érinti ugyan a választási bíráskodás alapelveit, de kétségtelenül kihatással lesz az intézmény egyes szabályaira, igy jelesül a választást érvénytelenítő okoknak a választási