Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

36 534. szám. ezekre, a kir. Curia tulaj donkép eni feladataitól távolálló ügyekre is. A javaslat egyfelől azzal, hogy a képviselőválasztások feletti bíráskodást a kir. Curia ós a kir. közigazgatási biróság biráiból alakitott \^egyes bíróságra ruházza, másfelől pedig azzal, hogy a választói névjegyzékekre vonatkozó felszólalások feletti döntést egészben a kir. közigazgatási biróság hatáskörébe utalja, a kir. Curia munkaterhének érezhető enyhitésót véli elérni. A dolog természetéből folyik, hogy a törvény novelláris módositása csak ' abban a keretben mozoghat, melyet az érvényben levő választási törvények a választási biráskodás szabályozása részére kijelölnek. Mindazonáltal a javaslat nem térhetett ki az elől sem, hogy magának a választási törvénynek némely, a választás érvénytelenségével kapcsolatos részleteit is egyidejűleg helyesbitse. A törvényjavaslat keretei. (l. §•) I. A javaslat 1. §-ának első bekezdése egyenkint megjelöli az 1899 : XV. t.-czikknek azokat a rendelkezéseit, a melyeket hatályon kivül helyezve, hetyükbe uj rendelkezéseket léptet. Ezzel szemben a §, második bekezdése az 1899 : XV. t.-czikknek azokat a rendelkezéseit sorolja fel, a melyek hatályon kivül helyeztetnek, a nélkül, hogy helyökbe uj rendelkezések lépnének. Az előbbiek helyébe felvett uj rendelkezések indokolása a javaslat egyes §aihoz fűződik; az utóbbiak hatályon kivül helyezésének indokait e helyütt kell összegeznem. II. A javaslat 1. §-ának második bekezdése mindenekelőtt az 1899 : XV. t.-czikknek a megengedett vendéglátásra vonatkozó 9. §-át helyezi hatályon kivül. A javaslat egyebekben érintetlenül hagyja az eddigi törvénynek az u. n. alkotmányos költségekre vonatkozó rendelkezéseit (1899 : XV t.-cz. 7-—8. §.). E költségek engedélyezése kétségkívül jogethikai szempontokba ütközik és állandó fentartásuk nem is áll a kormány szándókában. Az emiitett szabályok azonban oly szoros kapcsolatban vannak a választói jog küszöbön álló reformjával, hogy azoknak a jelen javaslat keretében való módositása nem volna időszerű. A törvény 9. §-áról ezek a tekintetek nem állanak; ez a rendelkezés már a mai helyzet szerint is nemcsak felesleges, hanem helytelen, mert úgyszólván kaput nyit azok részére, kik az etetésitatást az alkalmi megvendégelés ürügye alatt akarják intézni. Ha valóban csak alkalmi megvendógelósről van szó, a mely semmi összefüggésben sincs a választók befolyásának czólzatával: ekkor az ily vendéglátás különb en sem vonható a törvény 3. §-ának 6. pontja, illetőleg a jelen javaslatnak e pont helyébe lépő 3. §. c) pontja,alá, mely csak az esetben tekinti érvénytelenségi oknak az etetés-itatást, ha abból a czólból történt, hogy az illető választó a képviselőre szavazzon vagy más jelöltre ne szavazzon, vagy hogy a szavazástól tartózkodjék. Ha pedig ez aczélzat az alkalminak mondott megvendégelésben felismerhető: ekkor a vendéglátás alkalomszerűsége mit sem változtat az etetés és itatás törvényszerű tónyálladókán. A kivételes rendelkezés tehát, szemben a törvény positiv rendelkezésével teljesen felesleges, egyszersmind pedig helytelen következtetésekre vezető lóvén : ez oknál fogva a törvényből kihagyandó volt. Hatályon kivül helyezi továbbá a javaslat az 1899 : XV. t.-cz. 147. §-ának