Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

534. szám. 27 31. §.. -. * Az 1899 : XV. t.-cz. 52. §-a a következő rendelkezésekkel egószitte* tik ki: A felek a tárgyalási jegyzőkönyvet és mellékleteit megtekinthetik és lemásolhatják, továbbá kivánhatják, hogy a tárgyaláson tett s irásba foglalt egyes nyilatkozataik a, jegyzőkönyvhöz csatoltassanak. A bíróság bármelyik fél kérelmére elrendeli a tárgyalásnak gyorsírással való feljegyzését, ha az illető fél a biróilag megállapítandó költségeket előzőleg birói letétbe helyezi. 32. §. Az 1899 : XV. t.-cz. 59. §-a helyébe; Az eljárás megszüntetéséről a képviselőház értesítendő; az 1899 : XV. t.-cz. 54. §-ának e) ós f) pontja, valamint a jelen törvény 22. §-án alapuló megszüntetés esetében azonban csak a bíróság határozatának kifüggesztését követő 15 nap eredménytelen eltelte után (jelen törvény 9. §.) értesítendő a képviselőház ós pedig ez esetekben az összes iratok áttétele mellett. 33. §. N Az 1899 : XV. t.-cz. 61. §-ának második be kezdése helyébe: Hasonlókép halasztást kérhetnek a kérvényezők, ha az ellenkórvény csak a tárgyalás alkalmával vagy a tárgyalást megelőzőleg ugyan, de oly időben terjesztetett elő, hogy arra kellően nem készülhettek. 34. §. Az 1899 : XV. t.-cz. 67. §-a helyébe: A kérvény vagy az ellenkérvény aláíróinak választói minősége tekintetében emelt kifogás csak akkor vehető figyelembe, ha a kifogást tevők egyidejűleg az illető község (jelen törvény 20. §. második bekezdése) választói névjegyzékének hiteles másolatával igazolják, hogy annak neve, a ki ellen a kifogás emeltetett, a választói névjegyzékben nem fordul elő. Ha azonban a kérvény vagy az ellenkérvóny aláíróinak a választói névjegyzékben foglalt választókkal való személyazonosságát kifogásolják: eziránt a bizonyítás elrendelendő, melynek összes költségei, valamint a tárgyalás elhalasztásával járó költségek a kifogást tevőket terhelik abban az esetben, ha kifogásuk alaptalannak bizonyult. Ha a kifogás alaposnak bizonyult, a bíróság a kérvényt visszautasítja. Bizonyítási eljárást rendelhet a bíróság akkor is, ha a kérvény vagy az ellenkérvény aláíróinak valamelyike ellen az 1899: XV. t.-cz. 22. g-a vagy a jelen törvény 28. §-a alapján emeltek kifogást. 35. §. Az 1899 : XV. t.-cz. 72. g-a helyébe: A bíróság a tényállás megállapítása czéljából a felekhez kérdéseket 4*