Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-536. A kereskedelemügyi m. kir.minister jelentése az országgyüléshez a nagybánya-alsófernezelyi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

536. szám. 105 A vi/állomdsi kuuilaiak vagy hasonczélú más létesítményeknek oly mennyiségű és minőségű vizzel kell birniok, hogy azok úgy a polgári mint a hadi menetrend összes vonatai számára a szükséges vízmennyiséget a kellő minőségben szolgáltatni mindig képesek legyenek. A mennyiben a különböző rendeltetésű kutak, illetve hasonczélú más létesítmények nem felelnének meg a fentebbi kikötéseknek, az engedélyes köteles lesz a megkívántató mennyiségű ós minőségű ivó-, illetve kazán­tápláló viznek beszerzéséről ós biztosításáról bármely más alkalmas úton ós módon gondoskodni. Az állomásokon, kitérőkön, megállóhelyeken stb. előállítandó összes épü­letek és egyéb építmények, valamint a vonalőrbázak alapozási módjára és mélységére nézve általában ugyanazon határozatok mérvadók és kötelezők, melyek a fentebbi II. fejezetben az alépítményi munkákra nézve megállapítva •vannak. VI. Pályaelzárás és jelzés. A va=ut bekerítése az elrendelésnek megfelelő módon ós kiterjedésben lesz előállítandó és általában csak különösen figyelemreméltó helyeken ós ott szükséges, hol a pálya jelentékenyebb forgalmat közvetítő közutak, vagy helységek, tanyai, nyaraló-, fürdő-, munkás-, gazdasági, gyári ós egyéb telepek közvetlen közelében, illetve azokon keresztül vezet el. Az állomások a szükséghez képest, az illető szabványokban vagy részlet­tervekben, avagy rendeletileg megállapítandó kiterjedésben ós módon lesznek bekeritendők, valamint megfelelő szerkezetű kapukkal és ajtókkal ellátandók. Utak és útátjárók szólein karfák, kerékvetők vagy kerítések csak ott alkalmazandók, a hol azok a fenforgó helyi viszonyoknál és a még egyéb­ként figyelembe jövő körülményeknél fogva biztonsági tekintetekből nem mellőzhetők; e mellett azonban figyelembe lesznek veendők azon szabályok ós szabványok is, a melyek karfák és kerékvetők alkalmazását és előállítását illetőleg állami és törvényhatósági közutakra nézve érvényben vannak. Útátjárók elzárására szolgáló sorompók csak nagyon élénk forgalmú vagy különleges helyi fekvésű útátjáróknál, avagy oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól legalább 100 m. távolságra észre nem vehető. Azon útátjárók, melyek az építési tőke terhére, fekvésükhöz ós egyéb körülményekhez képest, megfelelő szerkezetű kézi- vagy vonósorompókkal lesznek ellátandók, valamint általában az építési tőke terhére előállítandó pályaelzárási létesítmények a vasút építése közben vagy műtanrendőri be­járása, esetleg pedig műszaki felülvizsgálata alkalmával, avagy végül a jót­állási idő alatt teendő tapasztalatok eredménye alapján fognak kijelöltetni. Külön megemlittetik, hogy azon intézkedések, a melyek sorompók alkalma­zását illetőleg egyes útátjárókra nézve netalán már a bejárási vagy pótbe­járási jegyzőkönyvek és az azokat helybenhagyó ministeri rendeletekben fog­laltatnának, szintén végrehaj tan dók lesznek. A sorompóval el nem látott és a vonatról 150 m. távolságból nem lát­ható útátjáróknál állandó figyelmeztető jelzők helyezendők el. Az engedélyes köteles »Alsófernezely« állomás és »Nagybánya forgalmi kitérő« között üzleti távirdaberendezést létesíteni, és utóbbit Nagybánya álló­Képvh. iromány. 1906—1911. XIV. kötet 14

Next

/
Thumbnails
Contents