Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.

Irományszámok - 1906-476. A képviselőház munkásügyi bizottságának jelentése a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 451. számú törvényjavaslatról

476. szám. 87 szükségesnek tartotta a bizottság azért, mert különben megeshetnék, hogy a gazdák minduntalan ós pedig teljesen alap nélkül becsületsértósipörökkel zaklattatnának. A továbbiakban a földmivelésügyi bizottság által tett módositáshoz hozzájárultunk s kimondottuk, hogy a megdorgálás fogalmába a testi fenyiték bele nem vonható. A 40. §-ban a nem akarja meghosszabbítani helyett megújítani nem akarja kifejezést vettük fel. A 41. §. első bekezdésének befejező mondatába kimondottuk, hogy a megváltásnak csakis kölcsönös megegyezés esetén lehet helye. A 42. §. d) pontjában az erkölcstelen kifejezést botrányt keltővel helyettesitettük, a játékot pedig, mint a felmondásra okot adó tényt, kihagyandónak találtuk. Az e) pontba a társbizottság által egy izben való jogerős elitélés helyett, az eredeti javaslatban is előfordult két izbeli elitélóst mondottuk ki. Ugyanez áll a 43. §. d) bekezdésére nézve is. A 44. §-ban kimondott határidőket 8 napra emeltük. A 45. % h) pontjába a cseléd kifejezés után beiktattuk: vagy család tagja, i) pontjában a földmivelési bizottság által javasolt kétszeri elitélést, az eredeti javaslatnak megfelelő három izbeli jogerős elitélésre változtattuk. A 46. §. b) pontjába beiktattuk, hogy a cseléd család tagja életének stb. veszélyeztetése szintén ok lehet a felmondás nélkül való távozásra. A h) pontban a kétszeres elitélóst háromszorosra emeltük. A 47. §-ban érintett határidőket a fentebb elfogadott elvnek megfelelően 8—8 napra terjesztettük ki. A 62. §-nál a két egybehangzó határozat ellen való felebbezésre, a felebbezós további korlátozására s a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket törlendőnek találtuk azért, hogy az esetleges túlszigorú és elfogultságból eredő Ítéletekkel szemben meg legyen adva a lehetőség a harmadfokú hatóság előtt való jogorvoslatra. Milyen uj terheket fog ez hárítani a földmivelési ministeriumra, az iránt a bizottság tiszta képet magának alkotni alig tud. Mégis elfogadandónak találta a felebbezós kiterjesztését azért, hogy a jogorvoslatok útja a jogkeresők előtt a legfelsőbb fórumig nyitva legyen. Midőn ezekben részletesen beszámoltunk volna azon módosításokról, melyeket a munkásügyi bizottság a földmivelési társbizottság által szerzett szövegen keresztül viendőnek talált, legyen szabad kiemelnünk azokat az óhajtásokat is, a melyek a tárgyalás során az egyes tagok részéről felmerülvén, a munkásügyi bizottság határozataivá emeltettek. Ezek közül mint elsőre arra kell utalnunk, hogy a bizottság véleménye szerint illetékes hatóság kifejezés alatt, elsŐ sorban mindig a cseléd tartózkodási helye szerint illetékes hatóság értendő. Továbbá, bogy a gazdának jogait és kötelességeit a megbizott gyakorolhatja, illetőleg köteles teljesíteni. (59. §.) Másodszor tekintettel azon erkölcsi mozzanatokra, melyek ezen törvénybe felvétettek, figyelembe véve azt, -hogy a jelen törvény a munkaszünet kérdését is oly fokú részletességgel tárgyalja, a mi a mezőgazdasági munka tekintetében szinte példátlannak mondható, a munkásügyi bizottság kötelességének tartja felhívni a tisztelt képviselőház figyelmét arra, hogy azon nagy érdekek, melyek a munkaerőnek védelmét és csorbítatlan fentartását követelik, kellően csak úgy érvényesülhetnek, ha a munkások, illetőleg a külső cselédek, a kikkel itt foglalkozni hivatásunk, el lesznek zárva azoktól az alkalmaktól, melyek őket a szeszes italok mértéken túl való élvezésére csábítják. Ebből a felfogásból folyólag a munkásügyi bizottság egyhangú határozattá emelte azt a javaslatot, a melynek értelmében felkérendő a képviselőház,