Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.
Irományszámok - 1906-476. A képviselőház munkásügyi bizottságának jelentése a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 451. számú törvényjavaslatról
88 476. szám. hivja fel a m. kir. pénzügyminister urat, hogy tekintettel a szóban forgó nagy nemzeti és szocziális érdekekre, foglalkozzék behatóan ós komolyan azzal a — elismerjük — nem könnyű problémával, hogy az italmérő helyiségeknek munkaszüneti napokon való bezárása miként volna a nemzeti élet legfőbb követelményeinek megsértése nélkül keresztülvihető ? A törvényjavaslat 31. §-ának tárgyalásánál utalás történt arra, hogy a behivott katonák bére a katonai szolgálatban töltött időre érzékenyen terheli a gazdákat. De az sem volna kielógitő megoldásnak elfogadható, ha ilyen esetben a katonai szolgálatra berendelt cseléd bérétől minden kárpótlás nélkül megfosztatnék. A munkásügyi bizottság mérlegelve az idevonatkozó körülményeket, azon a nézeten van, hogy méltányos volna, ha alkalom szerint oly intézkedések tétetnének, melyek mellett a gazda ezért valamely formában kártalanittatnók. Azt ugyanis megokolni semmiképen nem lennénk képesek, hogy ezen a czímen akár a cseléd, akár a gazda egy uj adóval, illetőleg reá rótt veszteséggel terheltessék meg. Ennek talán helye lehetett akkor, mikor az állam sokkal szűkebb financziális viszonyok között volt kénytelen kiadásainak fedezéséről gondoskodni. Ma azonban, a midőn egyes rétegek oly nagy mértékben képesek voltak kieszközölni maguk részére a múlthoz képest itt-ott szinte váratlanul nagy támogatást, ezzel az érvvel védekezni a válságos viszonyok között levő mezőgazdaságból élő milliókkal szemben, nézetünk szerűit erkölcsi lehetetlenség. Végül az elfogadott inditványok legutolsójaként kell megemlitenünk azt, mely a cselódlakások létesitésóre vonatkozik. A javaslat 29. §.-a ugyanis kimondja azt, hogy a gazda a cselédnek külön szobából és kamrából álló s a közegészség követelményének megfelelő lakást köteles nyújtani. A mostani cselédlakások átalakitására, illetőleg ujaknak ópitésére a törvény 10 évi határidőt szab. Miután pedig kívánatos volna, hogy ezen művelet rövidebb idő alatt hajtassák végre, a munkásügyi bizottság kötelességszerűen mórlegelvén azon nagy kiadásokat, melyek e réven a különben sem rózsás viszonyok közt élő gazdákat sújtani fogják, hozzájárult azon inditványhoz, mely szerint a kormány felhivandó volna, hogy a cselédlakások ópitóseinél nyújtandó könnyitésekre nézve tervezetet mutasson be. Mindezek alapján tisztelettel kérjük a képviselőházat, hogy a be mutatott javaslatot az általunk helyesnek ismert szövegezés szerint elfogadni s az előadott határozati javaslatokhoz hozzájárulni kegyeskedjék. Kelt Budapesten, a képviselőház munkásügyi bizottságának 1907. május 1-én tartott üléséből. Giesswein Sándor s. h, Bernát István s. k., a munkábügyi bizottság elnöke. a munkásügyi bizottság döadója.
