Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.

Irományszámok - 1906-475. A földmivelésügyi bizottság jelentése a gazda- és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 451. számú törvényjavaslat tárgyában

62 475. szám. meglazulása, mely a munkaadó ós a munkás között folytonos súrlódásokban, kikeseredett ellentétekben nyilatkozott meg. A régi patriarkális állapotok megváltoztatásához tagadhatatlanul nagy mórtékben hozzájárul — a sok helyen nagyon is alacsony indokokból — mértéken felül űzött izgatás, mely épen ezen családi viszony elhidegülését, a gazda és cseléd között barátságos érintkezés lehetetlenné tételét czélozta. Ezen izgatásokra tekintettel a javaslat biztositani kivánja a gazdák számára azon jogot, hogy a cselédek az általuk szerződésileg vállalt kötelezettségük teljesítésére a törvény erejével is kényszeríthetők legyenek; védve lesznek a gazdák továbbá attól is, hogy a gazdasági élet viszonyaival nem ismerős idegen illetőségű vándorapostolok üzleti érdekekből folytatott romboló munkájukat minden korlát nélkül folytathassák. Megkapják továbbá a gazdák — és ez különösen a felvidékre lényeges azon fontos biztositókot, hogy a cseléd elbocsátó bizonyítvány nélkül a munka-szerződés időtartama alatt útlevelet nem kaphat. Hinni lehet, hogy ez utón a gazda ós cseléd közötti jelenleg meglazult viszony lassankint megerősödik, és egymást kölcsönösen tisztelő félként szerepelve a nyugodt munkálkodás lehetősége biztosítva lesz. Ezen előnyökkel szemben a gazda tagadhatatlanul nagy anyagi áldozatot kész hozni. A javaslatban 28., 29., 31. ós 32. §. értelmében viseli a cseléd és családtagjainak orvosi gyógykezelési és gyógyszerek ingyenes kiszolgálási költségeit, fedezi a temetkezési költségek nagy részét; iskoláztatás ós egyéb a cseléd javát szolgáló czólokra ingyen adja az igaerőt. A javaslat biztosítja a cseléd számára a megfelelő egészséges lakást, a katonai gyakorlat egész idejére a teljes fizetést, az elemi iskolai beiratási és tandíjakat. Mindezen kötelezettségek teljesítése a gazda oly nagy megterheltetését vonják maguk után, hogy az amúgy is kedvezőtlen gazdálkodási viszonyok mellett, melyek gyökeres változására vajmi kevés remény van, tőlük még többet kívánni egyenest lehetetlenség. Biztosítja továbbá a cselédet e javaslat a jogtalan kizsákmányolás, ások helyen szokásos uzsora, robot, dézsma ós ingyenmunka teljesítése, az egészségét veszélyeztető munka veszélyei ellen. Biztosítva lesz számára a megfelelő nyugvó idő megadása, az ünnep és vasárnapi munkaszünet, a kon venczió ós eleség jóminőségben ós elegendő mennyiségben való kiadása; a szegődményes föld jó volta és kellő megmunkálása, a megfelelő okok mellett az egyhónapi felmondás, illetőleg esetleg a szolgálat azonnali elhagyása teljes fizetésének kiszolgáltatása mellett. Vagyis mind ezen intézkedések a cseléd sorsának lényeges javulását fogják eredményezni. Ioy tehát teljesen indokolatlanak látjuk épen a cselédek védőiül magukat feltoló hívatlan egyének hangos feljajdulását, kik e javaslatot oly szinben kívánják feltüntetni, mintha ennek czélzata a cselédség elnyomása lenne. Minden alapot nélkülöz ez állítás; a cseléd csak hálás lehet a végrehajtó hatalom azon szándékáért, hogy épen az ő javára a törvény erejével kivánja a humánus intézkedések egész sorozatát biztositani. A mi végül a javaslat záró részét: a büntető határozatokat illeti, a javaslat három fokozatot állapit meg. Az első fokozat, midőn a gazda vagy cseléd a törvény egyes rendelkezései ellen vét; a második fokozat, a melynek keretébe a tömegesen sztrájkszerüen előforduló kihágások sorolhatók s végül a harmadik fokozat, a mely a tervszerűen űzött izgatások rneggátlásáról intézkedik.