Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.

Irományszámok - 1906-475. A földmivelésügyi bizottság jelentése a gazda- és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 451. számú törvényjavaslat tárgyában

475. szám. 63 . Nézetünk szerint a büntetések kiszabásával is el van találva a helyes mérték, AZ osztó igazság hozza azt magával, hogy más elbírálás, más büntető jogi megtorlás alá legyenek azok vonandók, a kiknek jóhiszeműsége minden kétségen felül áll, ellenben a törvény teljes szigora sújtsa le azokat, a kiknek czélzata a nemzeti termelés zavartalan lehetőségének megakasztása. Ezek a javaslat lényeges intézkedései és ha azok rendelkezéseit a higadt birálók szemüvegén nézzük, úgy a végeredmény csak egy lehet. A gazdák kétségtelenül bizonyos terhek viselésére lesznek reászoritva, a mely terhek — egyes vidékeken talán szokatlanok, de a humánus gazdaközönség legnagyobb részénél már ma is életbe vannak léptetve. Ezzel szemben biztosítva lesz számukra a nyugodt gazdálkodás lehetősége. Ellenben a cseléd, ha a kötelességét teljesiti, csak jogokat nyer s e javaslat sok ezer ós ezer család sorsának javulását fogja eredményezni. S ez okból e javaslatot, mint a létező viszonyok követelményeivel számoló igazságos és méltányos törvénytervezetet készséggel ajánljuk elfogadásra. A bizottság is általánosságban egyhangúlag elfogadta. A részletekre nézve a bizottság a következő módositásokat javasolja: A 10. §-ban nehogy áz egyszerű ajánlás is büntetendő cselekménynek legyen tekinthető, a bizottság a kötelezés tilalmára fektette a súlyt s ezt a szakaszt ehhez képest szövegezte, a lényeg minden érintése nélkül. A 17. §-ban a három napi határidő helyett a bizottság gyakorlati szempontból a gazda és a cseléd érdekének egyaránt megfelelően nyolcz napi határidőt vett fel. A 18. §. második bekezdését a bizottság a lényeg érintése nélkül másként szövegezte. A 23, §-ban az éjjeli nyugvó időre nézve: »az azon vidékbeü általános gazdálkodási szokást« is figyelembe veendőnek véli a bizottság, másfelől kimondandónak tartja, hogy az éjjeli pihenő idő kivételes körülmények között ós csak » elháríthatatlan szükség esetében« helyettesíthető nappali pihenő idővel. A 25. §-ban a »maga termósónek« szavak kihagyásával azt kivánja a bizottság megállapítani, hogy a termónybeli járandóság feltótlenül jó minőségben legyen kiszolgáltatandó, mert ez a cselédeknek elsőrendű érdeke. A 26. §. utolsó bekezdése helyett a lényeg érintése nélkül félreértések kikerülése végett a bizottság új szöveget ajánl. A 27. §. első bekezdésének második mondatát a bizottság törölte és a helyett félreértések elkerülése végett annak kimondását javasolja, hogy: vitás kérdés esetében a tüzelő mennyiségére ós minőségére nézve az azon vidékbeli szokás irányadó, a mi a 12. §. rendelkezéseivel is összhangban áll. A 27. §. második bekezdésében tekintettel arra, hogy a közlekedési utak rosszvolta miatt a legközelebbi malomba esetleg nehezebben lehet eljutni, mint egy távolabbi, jó úttal megközelithető malomba, a bizottság »legközelebbi« szavak ( után »illetöleg a legkönnyebben megközelíthető < szavak beillesztését javasolja. A második bekezdés második mondatában a vámra nézve helyesebbnek tartja a bizottság az azon vidéken szokásos vámra utalni, mert lehet, hogy a gazda malma idegeneknek egyáltalában nem őrlet s igy az eredeti szöveg fentartása esetében zavarok keletkezhetnének. A 28. §. tárgyalásánál a bizottság fontolóra vette, hogy a kisebb birtokosok túlzottan meg lennének terhelve a költségekkel, s hogy a temetési költségek felének megállapítása gyakran oly vitákra adna alkalmat, melyek elkerülése mind a két fél szempontjából kívánatos. Ezért a bizottság ezt a szakaszt újra szövegezte s ezt az új szöveget ajánlja elfogadásra.