Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.

Irományszámok - 1906-472. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1903. évi állami zárszámadásról

42 472. szám. 9. Állami követelések. Az 1902. év végén az állami követelések helyesbített álladéka volt 677,160.301 K 67 f, az 1903. év végén az állami követelések álladéka volt 677,970.799 » 81 » a gyarapodás tesz 810.498 K 14 f-t. 10. Cselekvő hátralékok. A valódi és átfutó kezelésnél a helyesbített összes cselekvő hátralék volt: az 1902. év végén . . . . . . ... . . . . 1.080,579.765 K 33 f, az 1903. év végén 1.117,019.616 » 39 » » a gyarapodás volt 36,439.851 K 06 f. 11. Terhelő hátralékok. A valódi és átfutó kezelésnél a ^helyesbített összes terhelő hátralék volt: az 1902. év végén 519,474.381 K 95 f, az 1903. év végén 519,184.645 » 31 a fogyatkozás volt 289,736 K 64 f. Ha a cselekvő és terhelő vagyonrészeknél mutatkozó szaporulatot az apadással szembeállítjuk, tiszta vagyonszaporulatként: 47,336.751 K 98 f-t nyerünk, minek folytán a bizottság a vagyonkezelést kedvezőnek bírálta. A fentebbi vagyonrészek az állami háztartás évi kezelésének végeredményei alapján mutattattak ki. IV. Mérlegek és pedig : A) A pénztári mérleg-* A valódi és átfutó kezelésnél volt 1903. évben: a tényleges bevétel ........... 10.560,515.101 K 6G f, a tényleges kiadás 10.562,395.393 » 25 » s igy a kiadás nagyobb volt 1,880.291 K 59 i-rel, mely összeg megfelel azon különbözetnek, mely az év elején és az év végén volt pénztári maradványok közt mutatkozik és mely az állami leltár 4-ik tételénél ki lett mutatva. fí) Jövedelmi mérleg*. Ha a zárszámadás sommázatában kimutatott bevételek és kiadások járandóságából (utalványozás, előírás) levonjuk a vagyonfogyatkozásokból eredő bevéte • leket és a vagyongyarapodásból eredő kiadásokat, és ha hozzáadjuk a bevételekhez az alapokból és más forrásokból szerzett ingatlanok és az ugyanúgy megszerzett ingók értékét, továbbá a leltári értéktöbbletet az értékpapíroknál és az állami