Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.

Irományszámok - 1906-472. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1903. évi állami zárszámadásról

472. szám. 43 követeléseknél, a kiadásokhoz pedig az ingatlanoknál és ingóknál előállott értékcsökkenést és azon vagyonfogyatkozást, mely az eladási árnak a nem esedékes követelések nyilvántartásába való felvételével, vagy az alapoknál történt bevételezésével van ellensúlyozva, továbbá a leltári értékkevesbletet az értékpapíroknál és a leltári tehertöbbletet az állami adósságoknál, ez esetben kapunk: a bevételben .1.089,827.356 K 85 f-t, a kiadásban 1,042,490.604 » 87 » a kettő közötti különbözet ~"" 47,336.751 K 98 f az 1903. évi jövedelmet, illetve vagyonszaporulatot képezi. C) Vagyonmérleg. Az állami leltárak szerint az 1903. év végén volt: cselekvő vagyon . . . . . . . . . . . . 6.944,984.665 K 13 f a teher összesen 5.272,295.670 » 70 » és a tényleges vagyon 1.672,688.994 K 43 f. Az 1902. év végével a helyesbített tényleges vagyon 1.625,352.242 K 45 f s igy 47,336.751 K 98 f-nyi vagyonszaporulat mutatkozik, mely a jövedelmi mérlegnél kimutatott eredménynyel egyezik. .«- " *%. Az előadottakban a zárszámadás-vizsgáló bizottság — figyelemmel az 1903. évi zárszámadások beterjesztése óta lefolyt hosszú időre és az időközben bekövetkezett politikai változásokra is — az apróbb részletek mellőzésével csakis a felmerült jelentősebb kérdésekre tette meg észrevételeit s csak a fontosabbnak tartott szabályellenességek tárgyában emelt kifogást. Ezek összegezéséből a bizottság megállapítja, hogy az 1897. évi XX. t.-cz. és az arra vonatkozó Utasítás rendelkezései az 1903. év során számos esetben megsértettek s a törvényhozás költségvetési joga nem respektáltatott. A bizottság mindamellett a súlyosabb konzekvencziák levonását mellőzte azon okból, mert figyelembe vette, hogy az illető kormányok egy hosszú, helytelen gyakorlat által inaugurált szokást jóhiszeműen folytattak tovább, midőn a parlamentarismus elveivel és a tételes szabályokkal ellenkezően rendelkeztek az állam pénzforrásai fölött; és figyelembe vette azt is, hogy ezen gazdálkodási rendszer az akkor uralmon volt parlamenti többség folytonos hozzájárulásával folj tattatott. Mindezekre való tekintettel a bizottság az 1903. évi zárszámadások és az azokhoz fűzött összjelentések tárgyában a következő indítványt terjeszti a t. Képviselőház elé: »A képviselőház az 1903. évi zárszámadásokat s a m. kir. állami számvevőszéknek ezekre vonatkozó jelentéseit tudomásul veszi s azok tárgyában a felmentvényt megadja. Az ezen zárószámadásokból kitünőleg az állami számvitel és gazdálkodás körül előfordult szabálytalanságok és visszásságok megszüntetését és a számvitelre vonatkozó szabályok reformját sürgős szükségnek tartja s utasítja a kormányt, hogy ez irányban alkalmas időben előterjesztést tegyen.« Kelt Budapesten, 1907. évi április hó 18-án. Hentaller Lajos s. k., FavUashá%y Zsigmond s. k, a zárszámadás-vizsgáló bizottság elnöke. a zárszámadás-vizsgáló bizottság élőadója. e>*