Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.

Irományszámok - 1906-472. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1903. évi állami zárszámadásról

30 472. szám. közölt 3733 millió K megtakarítással; a beruházásoknál 3-559 millió K túlkiadás, szemben 9-958 millió K megtakarítással. (E helyen a bizottság sajnálkozással tartja megemlitendőnek, hogy a rendkivüli túlkiadásokból 5*782 millió K a közösügyi kiadásokra esik, ellenben a 9-958 milliónyi megtakarítás túlnyomó része az államvasutak hálózatán törvény szerint eszközlendő beruházások költségeinél éretett el.) A levételeket illetőleg: a rendes bevételek keretében 48-697 millióval haladta túl az előírás az előirányzatot; a rendkivüli bevételek keretében viszont az előirányzattal szemben 19372 millió K kevesblet mutatkozott, a melynek azonban túlnyomó része — 13-804 millió — az államvasutak hálózatán eszközlendő beruházások költségeinek fedezésére szolgáló kötvények kibocsátásának mellőzéséből származott. Mindezen számadatok — egybevetve már azon elől közölt adatokkal, melyek szerint a túlkiadások és előirányzat nélküli kiadások 55-863 millió K-ra (maguk az előirányzat nélküli kiadások 34-377 millió K-ra) rúgtak, mig az előirányzott kiadásokból 37*777 millió K megtakarítás eszközöltetett, — azt igazolják, hegy az 1903. évi költségvetési évben működött kormányok a költségvetési törvény rendelkezéseihez magukat nem tartották. Bár a költségvetési előirányzat és a zárszámadások eredménye között mutatkozó rendkivüli eltéréseket a költségvetési előirányzatnak későn és illetve a következő évben való törvényerőre emelkedése részben menti és igazolja, másfelől épen ezen körülmény, vagyis a költségvetési felhatalmazás nélkül való kormányzás a túlkiadások és előirányzat nélküli kiadások aránytalanul nagy összegét sötétebb színben tünteti fel. S ha már az előadottakból megállapítható, hogy az 1903. költségvetési évben működött kormányok az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-cz., valamint az annak végrehajtása tárgyában a magyar ministertanács által a m. kir. állami számvevőszék elnökének egyetértésével kiadott Utasítás rendelkezéseit eléggé nem respektálták, az egyes tárczák zárszámadásának részletes ismertetése kapcsán alább kiemelt, illetve kifogásolt tételek ezen tényt még világosabban megerősítik. Mint az állami számvitelről szóló törvényes rendelkezésekbe különösen beleütköző tényeket, a bizottság kiemelendőknek tartja a következőket: i. Az állami számvitelről szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott Utasítás 4. §-a szerint »Az előirányzatnak teljesnek kell lennie, vagyis abban felveendők az összes kiadások és bevételek, melyek az államháztartásban a költségvetési év tartama alatt előreláthatólag előfordulni fognak«, a 68. §. szerint pedig »a költségvetési törvény végrehajtásának legfőbb elve, hogy az abban megállapított hitelek betartassanak s hogy a hitelek csak azon czélokra használtassanak fel, a melyekre engedélyeztettek«. Ezen rendkivüli fontosságú rendelkezések, melyek, mondhatni, az alkotmányosságnak és parlamentarizmusnak alapját képezik, az 1903. év során számos esetben be nem tartattak és megkérülteitek. Egyes tárczáknál alig ta'álunk czimre, a melynél a költségvetési hitel betartatott volna s bár a hiteltullépés vagy a költségvetésben elő nem forduló hitelösszegek igénybevétele nem egy esetben dicséretes czélzattal történt, általában a törvényhozás költségvetési jogának oly mérvű figyelmen kivül hagyásával s az állam pénzforrásai íölött való oly önkényes ren-