Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.
Irományszámok - 1906-472. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1903. évi állami zárszámadásról
472. szám. 29 Mielőtt a bizottság ezen számadatok tüzetesebb bírálatába bocsátkoznék, két kivételes körülményt kell kiemelnie, mint olyanokat, a melyek az 1903. évi államgazdálkodásra s igy zárószámadásaira is jelentős befolyást gyakoroltak. Az egyik az a tény, hogy az. 1903. évre szóló költségvetési törvén. (1904. évi V. t.-cz.) csak az 1904. évben emelkedett jogerőre s igy az 1903. év május hó 1-étől fogva, amikor az 1902. évi XXIV. t.-cz. (az 1903. év első négy hónapjára szóló indemnity-törvény) hatályát vesztette, költségvetési törvényen kivüli állapot következett be, minek következtében ezen időponttól kezdve a kormány költségvetési felhatalmasás nélkül vezette az államháztartás ügyeit. Ezen időszak alatt az állami számvevőszék — a számvevőszék elnökének jelentése szerint — ellenőrző tisztének akként tett eleget, hogy a felhatalmazás nélkül történt utalványozások szabályszerűségét, tekintettel a fennálló különböző törvényekre, jogerejű szerződésekre, szabályrendeletekre stb. az 1880. évi LXVI. t.-cz. 19. §-ában foglaltak szerint érdemileg vette bírálat alá és a törvényhozás állandó tájékoztatása végett, a szóban forgó utalványozást az 1897. évi XX. t.-cz. 18. §-ában megjelölt határidőben évnegyedről-évnegyedre bejelentette az országgyűlésnek. Ezen évnegyedes jelentéseket ezideig a t. Ház nem tárgyalta s határozat tárgyává nem tette. Minthogy azonban ezen jelentések tartalma az 1903. évi zárószámadásokban s az azokhoz fűzött számvevőszéki jelentésben benne foglaltatik, ennélfogva az emiitett jelentéseknek egyszerű irattárba helyezését indítványozzuk. A második körülmény, a mely az 1903. évi zárószámadások általános vizsgálatánál külön kiemelendő: az állami adósságoknak az 1902. évi V. t-ez. értelmében végrehajtott konverziója, a melynek eredményei ezen év keretében számoltattak el. Az előző évi zárszámadásban a konverzionális költségek közül csak a beváltott kötvények ellenében kibocsátandó koronajáradék-kötvények ideiglenes elismervényeinek költségei számoltattak el véglegesen, mig a tőkebefizetések és tőkevisszafizetések végleges elszámolása azon indokból, mert a konverzióra vonatkozó leszámolás a konzorcziummal akkor még nem történhetett meg, ezen 1903. évre maradt. A konverzióról szóló idézett tötvény 11. §-a a kormányt arra kötelezte, hogy a pénzügyi művelet befejezése után arról a törvényhozásnak haladéktalanul jelentést tegyen. Miután az előző kormányok ezen kötelezettségüknek eleget nem tettek, a zárszámadás-vizsgáló bizottság kérdést intézett a kormányhoz ezen mulasztás indokai tekintetében. A kormány a jelentés előterjesztésének elmulasztását a bekövetkezett zavaros politikai viszonyokkal indokolta és annak a közel jövőben való bemutatását kilátásba helyezte. A bizottság figyelemmel a kormánynak a jelentés közeli bemutatására vonatkozó ígéretére, — bár a konverzió tárgyában előterjesztett, úgyszintén a zárószámadásokban és az azokra vonatkozó számvevőszéki jelentésben foglalt adatokat beható vizsgálat tárgyává tette, — a konverzió műveletének végleges bírálatát a törvényben előirt jelentés bemutatásáig felfüggesztette. Áttérve a fentebb ismertetett általános számadatok vizsgálatára, meg kell állapitanunk, hogy az előirányzat és a zárószámadás eredményei között oly lényeges eltérések mutatkoznak, melyek a bizottságban azon meggyőződést érlelték meg, hogy a költségvetési törvény rendelkezései az 1903. év során be nem tartattak. Ami nevezetesen a kiadásokat illeti, a rendes kiadások keretében 41*907 millió K túlkiadás mutatkozott, szemben egyes kiadási ágaknál eszközölt 24-085 millió K megtakarítással; — a rendkivüli kiadások keretében az átmeneti kiadásoknál 10*397 millió túlkiadás mutatkozott, szemben egyes kiadási ágaknál esz-