Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 463-530 sz.

Irományszámok - 1906-485. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak évi fizetéssel biró alkalmazottai illetményeinek rendezéséről

150 485. szám. A képesség beigazolására az ezután kinevezendő személyzet részére megfelelő külön szakvizsgákat kivánok szervezni, melyek biztosítékul fognak szolgálni arra, hogy jövőben az illető magasabb fizetési csoportba valóban csak az elméleti és gyakorlati szakismeretekkel bíró, teljesen képzett személyzet juthasson fel. A már eddig kinevezett alkalmazottaktól azonban, kiknek nagy része már hosszú idő óta teljesít szolgálatot, e szakvizsga letételének megkövetelésétől, miután annak szervezéséről szolgálatba lépésük idején tudomásuk nem lehetett, eltekinthetni vélek. Önként értetődik azonban, hogy akik a vizsgaletétel kötelezettsége nélkül is leteendik a szóban forgó vizsgálatot, a magasabb fizetési csoportba való előlépte' téseknél előnyben lesznek részesitendők. E szakasz azt határozza meg, hogy az előléptetésre igényt nyújtó várakozási idő mely időponttól számittassék, s e tekintetben — következetesen a 2. §-ban a kinevezések és előléptetésekre megjelölt idömegállapitáshoz, — május és november 1-étöl számitandónak irja elő a várakozási idő meghatározását olyformán, hogy ha a kinevezés vagy előléptetés nem ezeken a napokon történt, a várakozási idő a kinevezés vagy előléptetés idejét követő május, illetve november 1-étöl számíttatik. 6. §. E szakasz az elölépésre, vagy a korpótlékra a törvény 4. §-ában, valamint az A. és B. táblázatokban megállapított igény megvonásának a korlátait állapítja meg. Az alkalmazottnak az a törvényjavaslat szerint biztosítandó igénye ugyanis, hogy illetményei bizonyos meghatározott idő múlva, minden esélytől menten, emelkednek, ahhoz a természetes föltételhez van kötve, hogy az alkalmazott szolgálata kifogás alá ne essék. Az igényt biztosító határozatoknak természetes kiegészítését képezi tehát az a rendelkezés, hogy az alkalmazottól ezt az igényt meg lehet vonni. Ezt a lehetőséget azonban úgy a szolgálat, mint az alkalmazottak érdekében törvényes korlátokkal kell ellátni. A vasúti szolgálati rendtartásról szóló, s egyidejűleg benyújtott törvényjavaslat idevágó határozmányaival összhangban, jelen törvényjavaslat szerint is az előléptetésre, illetve korpótlékra való igény megvonása csak jogerős fegyelmi határozattal mondható ki s a megvonás időtartama és a velejáró joghátrányok határa is meg van állapítva. Az időtartam, olyképen van korlátozva, hogy az az idő, mely alatt az alkalmazott előlépési igénye szünetel, csak határozott időre terjedjen és -legfeljebb két évig tartson. Mindkét intézkedés hivatva van a fegyelmi büntetés szigorát a kellő mértékre korlátozni. A két évi maximalis időtartam javaslatba hozatalánál figyelembe kellett venni azt, hogy a magasabb fizetésre, illetve korpótlékra igényt adó idő 2—5 évben van megállapítva. > A tervezett rendelkezés szerint, a jogerős fegyelmi határozattal az előléptetési igény megvonására ítélt alkalmazott, a jogerős fegyelmi határozatot közvetlenül követő előlépés folytán öt megillető magasabb illetmény élvezetébe annyival később fog lépni, mint a mily időre az előlépési igény megvonása a határozatban kimondatott.