Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.

Irományszámok - 1906-411. Törvényjavaslat a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanitók járandóságairól

411. szám. 89 az állam érdekei szempontjából teljes bizalommal viselkedhessünk. A hazafias irányú népoktatásnak pedig az az elengedhetetlen feltétele, hogy az iskola minden nevelő eszközt igénybe vegyen arra, hogy a növendékekben a haza szeretetét felkeltse és ápolja. Erre pedig leghathatósabb mód nyilik a hazai földrajz, történelem, továbbá a polgári jogok és kötelességek tanításánál. Minden nem magyar tanítási nyelvi népiskolától, a mely tanítói fizetéskiegészités vagy korpótlék czímén államsegélyért folyamodik, javaslatom ezen szakasza megköveteli tehát, hogy az illető iskolában a 16. §-ban megszabott feltételeken kívül a számolás, a mely a közéletben népünknek egyik leghasznosabb tudnivalója, a hazai földrajz és történelem, továbbá a polgári jogok és kötelességek tanítása a vallás- és közoktatásügyi minister által megállapított tanítási terv szerint és óraszámban, kizárólag az általa engedélyezett tankönyvek és az általa helybenhagyott hazafias tartalmú olvasókönyvek és tanítási segédeszközök használatával történjék. A tanítási tervben lesz megállapítandó, hogy e tárgyak tanítása, az' anyanyelvi oktatás sérelme nélkül, mennyiben lesz a magyar nyelv gyakorlására felhasználandó. 21. §. Az itt foglalt rendelkezés az 1893: XXVI. t.-cz. 11. §-ának c) pontjával megegyező rendelkezést tartalmaz. A negyedik pontban foglalt az a kikötés, hogy oly községi vagy felekezeti tanítói állásra, a melynek javadalmához az állam a fizetés felénél nagyobb fizetéskiegészítő államsegéllyel járul, a tanítót a vallás- és közoktatásügyi minister nevezi ki, helyén van nemcsak azért, mivel ily nagymérvű állami segélyezés mellett csupán a választás jóváhagyása az állami befolyás szempontjából csakugyan nem volna elégséges, de indokolt még azért is, mert a kinevezési jognak ilyetén kikötése az iskolafentariókat remélhetőleg arra fogja buzdítani, hogy a tanítói állások javadalmazásának megállapításánál a tőlük telhető hozzájárulást biztosítsák, hogy tehát iskoláik fejlesztésénél ne támaszkodjanak pusztán az állam támogatására. Különben ehhez hasonló rendelkezést találunk a középiskolai (1883: XXX.) törvény 47. §-ában, és ezen rendelkezés a középiskolák felekezeti jellegét egyáltalán nem sértette. A szakasz utolsó pontjában felvett rendelkezés a ministertanácsnak az 1899. évi szeptember hó 6-ik napján tartott ülésében az 1896: XXVI. t.-cz. 159. §-át érintőleg hozott azon határozatával egyezik, a mellyel a m. kir. ministerium, mint az 1896: XXVI. t.-cz. 131. §-ának rendelkezéséből kifolyólag az 1869: IX. t.-cz. 25. §a értelmében hatásköri összeütközés tárgyalására hivatott biróság, egy felmerült eset alkalmából a vallás- és közoktatásügyi minister illetőségét kimondotta. 22. §. Ezen szakaszban foglalt rendelkezés azt akarja biztosítani, hogy csak olyan községi vagy hitfelekezeti iskola tanítójának legyen fizetéskiegészitésre államsegély engedélyezhető, a mely iskolára a népoktatás érdekében valóban szükség van. Ha tehát valamely községben állami elemi népiskola áll fenn, a mely az egész község tanköteleseinek befogadására elegendő tanteremmel és tanítóval rendelkezik, ott a netán létező községi, vagy felekezeti iskola tanítójának fizetéskiegészitésére, vagy korpótlékára államsegély nem volna engedélyezendő, mert ezen iskolának fennállását az állami iskola mellett állami és népoktatási szempontból különös szükség nem indokolja. Állami iskolával biró községekben tehát csak az Képvh. iromány. 1S06—1911. XII. kötet. 12