Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.

Irományszámok - 1906-411. Törvényjavaslat a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanitók járandóságairól

88 411. szám. is engedett tért, hogy némely egyházi hatóság nemcsak, hogy nem az állam nyelvét, de még az iskolába járó gyermekeknek anyanyelvét sem, hanem tetszés szerint más nyelvet rendelt a felekezeti iskola tanítási nyelvéül. Minthogy ezen alapon még arra is nyilik alkalom, hogy még magyar anyanyelvű tankötelesek által látogatott felekeze'i népiskolákban sem a magyar a tanítási nyelv, az 1868. évi XLIV. t.-cz.- szóbanforgó szakaszának meg kellett adni e javaslatban azt a helyes értelmezését, hogy tanítási nyelvül csak az állam nyelve, vagy az iskolába járó gyermekek anyanyelve állapitható meg; de fenmarad természetesen az utóbbi esetben a magyar nyelv tanítására vonatkozó törvényes intézkedések feltétlen érvénye és hatálya. A szakasz utolsó pontja pedig gátat vet annak az eshetőségnek, hogy, ha valamely felekezeti iskolában az államnyelvet tanítási nyelvül egyszer már alkalmazták, ez az intézkedés többé megváltoztatható legyen. 19. §. A magyar nyelvnek, mint köteles tantárgynak a nem magyar tanítási nyelvű összes iskolákban való tanítását már az 1879. évi XVIII. t.-cz. 4. § a rendeli, mégis, a legújabb adatok szerint, még mindig van 1447 olyan elemi népiskolánk, a melyben a magyar nyelvet nem tanították sikerrel. Ezek között 235. r. kath-, 270 gör. kath., 596 gör. kel., 346 ág. hitv. ev. iskola. Kizárólag nem magyar tanítási nyelvű népiskoláink száma 3248. Ezekben a magyar nyelv csakis mint tantárgy szerepel és mivel ezen iskolák, 65 kivételével, mind felekezetiek, bennök a magyar nyelv tantervét maguk a hitfelekezetek állapítják meg; a tapasztalat azt igazolja, hogy ezen kizárólag nem magyar tannyelvű népiskolák túlnyomó nagy részében a magyar nyelv tanítása csak is a magyar gépies Írásra és olvasásra terjed. Az ilyen kizárólag nem magyar tannyelvű felekezeti népiskolákból magyarul beszélni tudó gyermek alig kerülhet ki. Ezen turthatlan és már az 1879. évi XVIII. t.-cz. intencziójával is ellenkező állapoton segit javaslatom'18. §-a, a midőn a szóbanforgó iskoláktól határozottan megköveteli azt, a mit különben már az lá79 : XVIII t.-cz végrehajtása tárgyában a vallás- és közoktatási minister 1879. évi 17.984. szám alatt, tehát tzelőtt 27 évvel kiadott tantervben a magyar nyelv tanítása czéljául kitűzött és a mit az 1902. évi 30.332 számú vallás- és közoktatásügyi ministeri körrendelet is felújított, hogy ugyanis a nem magyar anyanyelvű gyermek az elemi népiskola mindennapi hat éves tanfolyama alatt a magyar beszédet annyira elsajátítsa, hogy az ő életczéljainak megfelelően, gondolatait magyarul érthetően ki tudja fejezni, továbbá tudjon magyarul folyékonyan olvasni, irni és számolni. A szakasz ezen rendelkezése kellő biztosítást nyer főleg azáltal, hogy az illető népiskolákra nézve kivétel nélkül és tekintet nélkül arra, vájjon részesüluek-e állami segélyben vagy nem, kiterjesztetik a törvénynek eddig csupán a községi iskolákra érvényes követelése, hogy a magyar nyelv tanítását a vallás- és közoktatásügyi minister által kiadott tanítási terv szerint és az általa megállapított heti óraszámban kötelesek elláttatni. 20. §. A mint már többször kiemeltem, itt újból hangsúlyozom, hogy a községi és felekezeti népiskolák közül csakis azok tarthatnak igényt állami támogatásra, a mely iskolák a hazafias népnevelésnek igaz tényezői és terjesztői, a melyek tehát egész szervezetüket és belső életüket akként rendezik, hogy működésük iránt