Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.

Irományszámok - 1906-410. Törvényjavaslat az állami elemi népiskolai tanitók illetményeinek szabályozásáról és az állami népiskolák helyi felügyeletéről

410. szám. 57 tokká történt kineveztetésük alkalmából az eddig követett gyakorlat szerint is figyelembe kell venni. Ezek tehát állami tanítókká a A) kimutatásban szolgálati évüknek megfelelő fizetéssel neveztetnek ki. Ugyancsak figyelembe keli venni azon községi és hitfelekezeti népiskolák tanítónak ezen minőségükben töltött szolgálati idejét, a mely községi vagy hitfelekezeti iskola állami kezelésbe vétetett. Ezen esetekben a közoktatási kormány addig is figyelemmel volt az ilyen tanítók szer­zett jogaira, a mennyiben, ha mint községi, vágy felekezeti tanítóknak magasabb illetményük volt, mint a mennyi alapfizetést addig az állami tanítók élveztek, állami tanítókká történt kinevezésük alkamával ezen különbözetet számukra személyi pótlékként eddig is utalványozta. Ezen szerzett jogok méltánylásául vet­tem fel javaslatom 4. §-ának 2. pontjában azt a rendelkezést, hogy az állami kezelésbe vett községi vagy felekezeti népiskolánál végleges minőségben alkalma­zott és törvényes képesítéssel bíró minden tanitó fizetése állami tanítóvá történt kinevezésekor/az ugyanazon iskolánál 1893 : XXVI. t.-cz. életbelépte után, ponto­san ugyanazon év október hó 1-től megszakítás nélkül töltött tanítói szolgálati éveinek beszámitásával az A) kimutatásban megállapított fizetési fokozat szerint állapítandó meg. Az 1893. év előtti szolgálati időt az okból nem volna méltányos beszámítani, mivel a községi és felekezeti népiskolai tanítók korpótlékainak meg­állapításánál sem számit az 1893. év előtt töltött szolgálati idő. Az oly községi és hitfelekezeti népiskolai tanítók előző szolgálati idejének figyelembe vétele viszont, a kik saját kérésükre neveztetnek ki állami tanítókká, azért nem indokolt, mert ezek önként folyamodván kinevezésért, az állammal szemben szerzett jogokra nem hivatkozhatnak. Különben is a beszámítás elvének általános elfogadása mindaddig, mig az állami és a nem állami tanítók illetmé­nyei közt ez utóbbiak előnyére különbözet áll fenn, a községi és felekezeti taní­tóknál olyan törekvések zsilipjét nyitná meg, a mely a községi és felekezeti nép­iskolák érdekeit mélyen sértené. 5. §. Ezen §. rendelkezése eltér az eddig követett gyakorlattól, hogy az állami tanítók fizetése, az 1893 : IV. t.-czikk rendelkezése szerint vagy a hó 1-től, vagy 16-tól kezdve utalványoztatott. — Javaslatom szerint a tanitó fizetése az állás elfoglalásának napjától kezdve utalványozandó ki, vagyis a fizetés az állam szol­gálatában eltöltött minden napra kiszolgáltatandó s nem állhat elő, a mint eddig előfordult, az az eset, hogy az állami tanitó esetleg 14 napi állami szolgálatért semmiféle illetményben nem részesült. 6. §. Az állami tanitó, ha természetben lakást bir, lakáspénzt nem nyer. Gzél­szerűnek mutatkozott ugy itt, mint a községi és felekezeti tanitókra vonatkozó törvényjavaslatban a lakás legkisebb terjedelmét megállapítani. " i 7. §• A mint eddig gyakrabban megtörtént, ugy ezután is elő fog fordulni, hogy különösen a 4. §. alapján átvett állami tanítóknak az A) mellékletben megálla­pított fizetési fokozattól eltérő magasabb illetményüket, számára kinevezésekor személyi pótlék czímén, a szerzett jog alapján biztosítani kell. A 7. §. erre nézve Képvh. iromány. 1906—1911. XII. kötet. 8

Next

/
Thumbnails
Contents