Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.
Irományszámok - 1906-442. A közoktatásügyi bizottság jelentése "a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanitók járandóságairól" szóló 411. számú törvényjavaslatról
330 442. szám. terménybeli járandóságát is kellő időben megkapja, s mivel a terménybeli járandóság kiadása amúgy is rendesen a termények beszedésének idejekor válik esedékessé, az az iskolafentartó, ki e terményeket e meghatározott időben vagy nem tudja, vagy nem akarja kiszolgáltatni, joggal kényszeríthető arra, hogy ezeknek értékét készpénzben fizesse meg. Ezek figyelembevételével tehát részben világosabb értelmezés szempontjából is a szóban forgó szakasz bekezdésénél a bizottság beteendőnek véli e szavakat: >a községi és hitfelekezeti rendes tanítói fizetés stb.« — a második bekezdésbe pedig: »és megszabott módon« szavak után »és meghatározott időben« szavakat. A 8. §-ban styláris szempontból a következő változtatásokat ajánlja a bizottság : a 8. §. 1. bekezdésében »tanitói javadalmazás« helyett »tanitói fizetés«, a mely meghatározás szabatosabb. A második bekezdés utolsó szava: »értékét« helyett »értéke« teendő. A harmadik bekezdésben »átlagárak alapján kell megállapítana helyett »átlagárak alapján állapítandó meg« és ugyan-e bekezdés utolsó szava: »egyenértékét« helyett »egyenértéke« teendő. A negyedik bekezdésben »még a m. kir. közigazgatási biróság« szövegezésből a »még« szó kihagyandó. A 9. §. bekezdésében »ezentúl az elemi népiskolákban« meghatározás helyett szabatosabb: »a jelen törvény hatályba lépte után bármilyen elemi népiskolában*, s ugyan e szakaszban a törvényhelyekre való hivatkozásnál ->a 2. §. 3. bekezdésében*- szavak elé »jelen törvény* szavak is beveendők. Az iskolafentartók érdekeit is figyelembe véve a közoktatásügyi bizottság, daczára az érdekelt tanítók meg-megujuló panaszának, a terményfizetések rendszerének teljes megszüntetését nem tartotta keresztülvihetőnek. De ha nem is szüntethette meg ezeket a maguk teljességében, az ebből eredhető visszásságokat a ministeri javaslatban is fölismerhető világos czélzat szellemében lehetőleg elenyésztetni óhajtotta. E czélt szolgálja már a javaslat 7. §-a és az abban jelzett módosítás, melynek szükségszerű folyománya gyanánt a 10. §-ban is határozottan ki kellett mondani, hogy az iskolafentartó az esetben is köteles a tanitó összes illetményeit pontos időben kifizetni, ha az egyes fizetésre kötelezettek ezzel hátralékban maradnának. Az iskolafentartó által ekkép kifizetett hátralékok azonban az iskolafentartót fogják illetni s közigazgatási úton való behajtásuk is az iskolafentartó javára rendelendő el. Ez intézkedések által nemcsak azon visszás és a tanítói kar tekintélyét mélyen sértő s ezáltal a tanítás eredményére is hátrányos befolyással biró megelőző gyakorlat szűnik meg, mely szerint a tanítóknak az egyes hátralékos adósokkai szemben közvetlen panaszos fél gyanánt kellett szerepelniök, de az iskolafentartók érdekei is teljes épségükben védelmet nyernek. Ezek szerint a közoktatásügyi bizottság a szóbanforgó 10. §. utolsó bekezdésének változatlan szövegben való hagyása mellett, ennek 1. bekezdése második mondatát a következőkép szövegezte: »Az ennek alapján feltüntetett hátralékok ez iskolafentartó t illetik s az egyes hátralékos adósoktól az iskolafentartó javára közigazgatási úton hajtandók be. Az iskolafentartó azonban köteles a tanitó összes javadalmának esedékessé vált részleteit pontos időben kiszolgáltatni, tekintet nélkül a háralékokra és az ezek behajtására irányuló eljárásra«. A 11. §-t a bevezetésben előadottakra való tekintettel, érdemben változatlanul hagyta, de a szükséges styláris módosítások figyelembe vételével a következőkép szövegezte:
