Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.

Irományszámok - 1906-442. A közoktatásügyi bizottság jelentése "a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanitók járandóságairól" szóló 411. számú törvényjavaslatról

442. szám. 331 »Ha a hitfelekezeti elemi népiskola tanítója az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 141. §-ának 3. bekezdése értelmében kántori teendőt is végez, a tanitói alapfizetés megállapításakor a jelen törvény 2. §-ában megállapított legkisebb alapfizetés erejéig a tanitói és kántori járandóságok együttesen tanitói fizetésnek veendők s ennélfogva a nyugdíjjogosultság megállapításánál is az ekként együttesen számított fizetés veendő alapul. A javaslat 12. §-ával tárgyilag szoros összefüggésben áll azon felmerülhető kérdésnek törvényes rendezése, hogy államsegély engedélyezhető-e, vagy a már engedélyezett államsegély fentartható-e azon községi vagy hitfelekezeti elemi népiskolák javára, melyek oly községben működnek, hol az állam is tart fenn elemi népiskolát. E kérdést a ministeri javaslat a 22. §-ban rendezi, a bizottság azonban, ép a fent jelzett szoros tárgyi összefüggésnél fogva a 12. §. 2. és 3. bekezdése közé kívánja felvétetni. Magára az intézkedés lényegére vonatkozóan a bizottságnak az a véleménye, hogy igenis fordulhatnak elő oly esetek, midőn fontos állami érdekek követelik, hogy az állam a községi és hitfelekezeti iskolák segélyezése által ne nyújtson segédkezet arra, hogy azon helyeken, hol ő is fentart vagy létesít elemi népiskolát, más jellegű elemi népiskolák is működhessenek. E fontos állami érdekek fenforgása esetén tehát meg kellett adni a vallásos közoktatásügyi ministernek azon diskreczionális jogot, hogy ezek fenforgásának szabad mérlegelése mellett a már élvezett államsegély elvonása, vagy az újonnan kérelmezett államsegély megadása kérdését saját hatáskörében dönthesse el. A mennyiben pedig az államsegélyt élvező községi vagy hitfelekezeti népiskoláknál új állások szerveztetnének, már pénzügyi szempontból is ki kellett mondani, hogy az igy szervezendő új állásokon alkalmazandó tanítók államsegélyben csak akkor részesülnek, ha a tanitói állás szervezéséhez a vallás- és közoktatásügyi minister előzetesen hozzájárul. Mindezek figyelembe vételével a szóban forgó 12. §. a 22. §-nak is beillesztésével a következőkép szövegeztetett: a 12. §. első bekezdésében »az e törvény 2., 3. §-ában« helyett »a jelen törvény 2., 3. §-ában« tétetett. A második bekezdés bevezető része helyett »ezt az államsegélyt« teendő. Harmadik és további bekezdések gyanánt a következő szöveg állítandó be: »Ha az állam valamely községben oly állami iskolát tart fenn, vagy állit fel a jövőben, mely az összes ott lévő 6—12 éves tanköteleseket befogadni képes, az olt létező más jellegű és akár tanitói alapfizetés, akár korpótlék kiegészítése czímén az állami segélyt már élvező iskolák tanítóitól az államsegély csak akkor vonható el, illetőleg azoktól, a kik azt még nem élvezték, csak akkor tagadható meg, ha azt fontos állami érdekek kívánják. Hogy forognak-e fenn fontos állami érdekek, annak mérlegelése, a közigazgatási bizottság véleményének meghallgatása után, a vall. és közoktatásügyi ministerhez tartozik. Újonnan szervezett községi vagy hitfelekezeti tanitói állásokon alkalmazott tanítók pedig az alapfizetés és korpótléknak állami kiegészítésére csak az • esetben tarthatnak igényt, ha az uj állás szervezése a vallás- és közoktatásügyi minister előzetes beleegyezésével történt.« Az utolsó bekezdés azon styláris módosítással, hogy ennek utolsó mondatában használt »járandóságok« meghatározás helyett »alapfizetés és korpótlékok« teendők, változatlanul marad. A 13. §-ban világosabb meghatározás czéljából beveendő, hogy a tanitói »alapfizetés és korpótlék« bizlosiltatik az iskolafentartó hitfelekezet terhére. A ministeri javaslat 14. §-a módot kivan nyújtani az iskolafentartóknak, 42*