Képviselőházi irományok, 1906. XI. kötet • 331-400. sz.

Irományszámok - 1906-394. Törvényjavaslat a balaton-vidéki vasut megépitéséről

894. szám. öíi érdekelt vármegyék, községek és magánbirtokosok a szóban levő vasút építési költségeihez ily összegű hozzájárulást részben már jogerősen biztosítottak, részben pedig kilátásba helyeztek. Nevezetesen: Zalavármegye közönsége 403.500 Kt Veszprém vármegye közönsége. . . 90.000 » Veszprém r. t. város 60.000 » A zalavármegyei érdekelt községek . 189.600 » A fehérvármegyei érdekelt községek . 60.000 » A magánérdekeltek pedig összesen . 197.805 » 900.905 Kt hozzájárulást már jogerősen biztosított, a még hiányzó mintegy 100.000 korona fedezése pedig egyes Veszprém vármegyei érdekelt községek, valamint egyes jogerős határozatot még nem hozott. Zala vármegyei községek részéről, valamint a vasút czéljaira elfoglalt egyes földterületeknek ingyenes átengedése czímén bizton várható. A fentiek szerint tehát a kérdéses vasút megépítéséből kifolyólag az államkincstár tulajdonképen csak mintegy 13,500.000 korona költséggel terheltetnék meg. Ez a beruházás az államra nézve kétségkívül bizonyos koczkázattal járhat, a mennyiben a vasút üzleti feleslege a befektetett főkét legalább az első években nem fogja megfelelően kamatoztatni, de e koczkázat előreláthatólag minimális és mindenesetre olyan, mely a m. kir. államvasutak forgalmában számot nem tesz s melyet teljesen ellensúlyoz egyrészt az a nagy közgazdasági lendület, mely ezen 133 kilométer hosszú vasút nyomában be fog következni, másrészt pedig az a nagyfontosságú forgalompolitikai előny, mely az államköltségen épülő vasút díjszabási jogának és a vasút feletti szabad rendelkezésnek korlátlan gyakorlásával jár. E részben a dolog természetéből kifolyólag ma még csak összehasonlítható számításokra szorítkozhatunk. A hasonló körülmények között levő vasutakon elért üzleti eredményekre alapított számítás szerint az összesen 133 km. hosszal biró balatonvidéki vasút összes évi elegybevétele kilométerenkint 6000 K-val számítva 798.000 Kval értékelhető, mely bruttó-bevételből a vasút tiszta hozadéka a m. kir. államvasutak 62°/o-os kiadási hányada mellett 303.240 Kt tenne ki. Ehhez képest, ha a 13,500.000 K állami beruházást kölcsönkap tekintve, annak törlesztésére és kamataira a mai pénzügyi viszonyoknak megfelelően 4W/0-OS, tehát kereken 675.000 K járadékot számítunk, ebből az uj hálózat tiszta jövedelme 303.240 K-t fog fedezni, maradna tehát a hiány 371.760 K. Azonban ezt az összeget sem lehet az államkincstárra nézve valódi veszteségnek tekinteni, mert az uj hálózat által közvetítendő átmeneti forgalom és a hálózat saját forgalma az államvasutak hálózatára menvén át és viszont arról jővén, kétségtelen, hogy az uj hálózat a m. kir, államvasutak törzshálózatának forgalmát jelentékenyen emeli és az esetleges veszteséget a törzshálózat jövedelmezőségének fokozásával ellensúlyozni fogja, minthogy e vasút kiépítése következtében oly személy- és árúmozgósitás idéztetik elő s oly forgalmak létesíttetnek az államvasuti törzshálózaton is, melyek különben, ha e vasút meg nem épülne, részben egyáltalán nem volnának, részben pedig a déli vaspályán bonyolittatnának le. Ezen hálózatnak államköltségen való megépítéséből tehát előreláthatólag az államkincstárra számbavehető teher a fenti számitások szerint sem fog háramolni. De még kedvezőbbnek mutatkozik a helyzet, ha tekintetbe vesszük tisztelet-