Képviselőházi irományok, 1906. XI. kötet • 331-400. sz.

Irományszámok - 1906-394. Törvényjavaslat a balaton-vidéki vasut megépitéséről

512 394. szám. teljes véleményem szerint ezen kérdés elbírálásánál figyelmen kivül nem is hagyható azon körülményt, hogy a vasútnak helyi érdekű vasutként való kiépítése annak költségeihez való hozzájárulás folytán az államtól ugyancsak áldozatot kívánt volna. A számítás alapjául a fentebb tisztelettel számjelzett 14,886.000 K helyi érdekű vasúti épitési tőkét véve, és csakis az 1880. évi XXXI, és 1888. évi IV. t.-czikkek alapján adható 10—10%-os külön állami segély, illetve postahozzájárulás biztosítását feltételezve, magában véve már 2,977.200 K tőkét képviselne az a hozzájárulás, melyben az állam a vasutat részesítené és pedig úgyszólván minden ellenszolgáltatás nélkül, mert az emiitett hozzájárulások fejében az államnak adandó törzsrészvények — az elsőbbségi részvények részére biztosított előjogok folytán — értékeknek alig tekinthetők. Ezen 2,977.200 korona tőkeösszegnek 50 éven át fizetendő évjáradéka 148.860 koronát teyén, ezen összeg lett volna az, melyet a kincstár a vasút segélyezésére 50 éven át évente kétségtelenül fordított volna. Ha már most ezen az államkincstárt egyébként is terhelő 148.860 korona kiadást, az állami építkezés esetén fentebb számított 303.240 korona hiányból levonjuk, mindössze 154.380 koronát tesz az az összeg, melynek fedezetét a magyar királyi államvasutnak az uj vasúti hálózat által közvetítendő forgalomban kell megtalálnia. Még kevesebb koczkázat mutatkozik pedig akkor, ha a helyi érdekű vasút gyanánt való épités esetére, a törvényhozás hozzájárulásának lentartásával kilátásba helyezett egész 6,177.200 K-t vesszük, melynek levonásával csak 8,322.800 K tőke kamatozandó. Tisztelettel felemlíteni kívánom még, hogy a balatonvidéki vasút kiépítésével kapcsolatosan, a forgalom követelményei által igényelt fokozottabb vonatsebességre való tekintettel a Fehér és Tolna vármegyei helyi érdekű vasútnak a magyar királyi államvasutak által bérben birt börgönd—-adony — pusztaszabolcsi vonala is megfelelőleg megerösitendö lesz. Ezen átalakítással járó mintegy 650.000 korona költség fedezetéről az államvasutak rendes évi költségvetésének keretében szándékozom gondoskodni. Ezek tiszteletteljes elörebocsájtása után a törvényjavaslat részleteire áttérve, az 1. §-ban foglalt rendelkezés értelmében a fennebb ismerteteít vasutvonalaknak államköltségen való kiépitése rendeltetnék el, kiépítési határidőül a törvény kihirdetésétől számított 2 év állapíttatván meg. A javaslat 2. §-át illetőleg tisztelettel megjegyzem, hogy a létesíteni szándékolt vasút a már fennebb kifejtetteknél fogva csak az esetben felelhet meg rendeltetésének, ha a börgönd—alsóőrs — tapolczai vonal II. rangú főpálya szabványai szerint építtetnék és rendeztetnék be, ellenben a veszprém - alsóőrsi vonal mint alárendeltebb jelentőségű könnyebb al- és felépitménynyel s illetve egyszerűbb felszereléssel létesíthető. A 3. §-ban a vasti hálózat épitési és üzletberendezési költségei állapíttatnának meg, melyek az eszközölt számitások szerint 14,500.000 koronára tehetők. Ezen költségek a pénztári készletekből volnának fedezendők, miután a kormány a fedezet ezen módját a mai pénzügyi viszonyok között a legmegfelelőbb megoldásnak találta. Az előadottak után tisztelettel kérem a képviselőházat, hogy a mellékelve benyújtott törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. Budapest, 1907. évi február hó 14-én. Kossuth Ferencz s. h., Ticreshcdehmügyi m. lár. rninister.