Képviselőházi irományok, 1906. XI. kötet • 331-400. sz.

Irományszámok - 1906-394. Törvényjavaslat a balaton-vidéki vasut megépitéséről

508 894. szám. A budapest—balatonmelléki forgalom ugyanis a veszprém—tapolczai tervezet megvalósítása esetén több különböző tulajdont képező vonalakból álló útirányra lett volna utalva, a mi az illető útirány teljesítményi képességére felette bénitólag hatott volna. A vasútnak Sárpentele- illetve Székesfehérvár állomásba való bevezetése pedig a budapest-tapolczai útirány mesterséges meghosszabbításának hátrányaitól el is tekintve, már azért nem képezett volna szerencsés megoldást, mert Székesfehérvár állomás jelenlegi szűk területi viszonyai mellett a déli vaspálya forgalmának lebonyolítására is alig képes és mert a déli vaspálya budapest— székesfehérvári vonala a fiume—trieszti és tiroli szétágazó útirányok kétségkívül jogos érdekei által annyira le van kötve, hogy a Budapest és a Balaton ezen vidéke között mozgó személyforgalom modernebb igényeket kielégilő lebonyolítást már nem nyerhetett volna. Ily körülmények között oly megoldást kellett fontolóra venni, a mely mellett a jelzett forgalmi nehézségek kiküszöbölhetők és a mely azt a forgalom politikai czélt is biztosítani képes, hogy a m. kir. államvasutak a létesítendő vasút által a a dunántúli, nevezetesen a balatonmelléki forgalomban oly vonalat nyerjenek, a mely vonal a személyforgalomban is — rövidségénél fogva — azt a czélt is teljesen kiszolgálhassa, a mely a fővárosnak a Balaton veszprémi és zalai partvidékéhez való könnyű és gyors hozzáférhetését tartja szem előtt. Ezen czél elérésére a legmegfelelőbb megoldásnak kínálkozott az a tervezet, mely szerint a vasút a m. kir. államvasutak budapest—adonyszabolcsi vonalának Adony—Pusztaszabolcs állomásából, illetve a m. kir. államvasutak kezében levő Fehér és Tolna vármegyei helyi érdekű vasút Börgönd állomásából kiágazólag a déli vaspálya Szabadbattyán állomásán Polgárdin, Alsóörsön, Balatonfüreden és Badacsonyon át a dunántúli helyi érdekű vasutak Tapolcza állomásáig, másfelől a győr- veszprémi- dombóvári helyi érdekű vasút Veszprém állomásából kiágazólag Alsóőrsig vezettetnék. Ezen megoldás mellett azonban feltétlenül számolni kellett azon körülménynyel, hogy a tervezett vasúti összeköttetés a fennebb már tisztelettel jelzett azon hivatásának, hogy a balatonmelléki személyforgalmat az igényeknek megfelelő módon bonyolítsa le, csak abban az esetben felelhet meg, ha a budapest-tapolczai viszonylatban s vonatok óránkint legalább is 60 kilométer alapsebességgel fognak közlekedni. Ezen fokozottabb menetsebesség pedig természetszerűleg csak akkor biztositható, ha a rendes helyi érdekű vasúti szabványok szerint épített vasutaknál szilárdabb al- és felépitménynyel bíró vasútvonal létesíttetik és ha ennek megfelelőleg a börgönd-puszta-adony-szabolcsi bérben bírt helyi érdekű vasútvonal is megfelelő módon megerősittetik. A most ismertetett vasúti tervezet megvalósítására a korábbi tervezők jogutódja a Magyar Agrár- és Járadékbank részvénytársaság az elmúlt évben ajánlatot tevén, ez alapon az engedélyezési tárgyalások nevezeU czéggel folyamatba tétettek. Ezen tárgyalások azonban daczára annak, hogy a kérdéses vasútvonal megépítéséhez fűződő közgazdasági és forgalompolitikai érdekekre, illetve előnyökre való figyelemmel a tervezet javára a legmesszebbmenő állami kedvezmények és segélyezések helyeztettek kilátásba, a tervező részvénytársaság messzebb menő követelései folytán sikerre ezúttal sem vezettek. A szóban levő vasút javára ugyanis az építési és üzletberendezési tényleges tőkének 14,886.000 koronában, vagyis pályakilométerenkint 111.925 koronában való megállapítása mellett és a vasút üzletkezelésének a bruttó-bevételek 50°/o-os megosztása ellenében a m. kir. államvasutak által való átvételén kivül törvény-