Képviselőházi irományok, 1906. XI. kötet • 331-400. sz.

Irományszámok - 1906-394. Törvényjavaslat a balaton-vidéki vasut megépitéséről

394. szám. Melleidet a 394. számú irományhoz. Indokolás „a balatonvidéki vasút megépítéséről" szóló törvényjavaslathoz. A Balaton északi partvidékének az ország vasúti hálózatával és főleg Budapest székesfővárossal való összeköttetésére az érdekelt vármegyék, községek és magánbirtokosok már csaknem egy évtized óta állandóan törekedtek. Az emiitett vidék, mely a philloxera pusztításai folytán gazdaságilag is mérhetlen károkat szenvedett, daczára annak, hogy a vasút építkezés terén az utóbbi két évtized alatt az ország minden vidékén élénk és örvendetes haladás volt észlelhető, a vasúti közlekedés hiányát s az ezen közlekedéssel járó rendkívüli előnyöket még ma is sajnosán nélkülözni kénytelen. Ezen körülményre vezethető vissza azon kirívó ellentét, mely a Balaton déli és északi partvidéke között gazdasági és culturális téren észlelhető. A déli partvidék ugyanis az ott elvonuló déli vasút forgalmának fellendítő hatása alatt virágzó fejlődésnek örvend, közgazdaságilag és a cultura terén rohamosan emelkedik, lakossága szaporodik és vagyonilag gyarapszik, mivel szemben a Balaton északi partvidéke — bár az egészséges közgazdasági fejlődésnek minden alapfeltétele ott is épugy feltalálható — nemcsak stagnál, hanem mondhatni már a visszafejlődés, sőt részben a hanyatlás jeleit is mutatja. A kivándorlás, mely erről a vidékről már megszűnt, most újra kezdődik. Ezen északi partvidék lakosságának főfoglalkozása a földmivelés és szőllőtermelés, de ez sem fejlődhetik kellő módon, mert megfelelő modern közlekedési eszköz hiányában nem szerezhetők meg, vagy legalább is csak igen nehezen az intenzivebb kultux'a kellékei; nem fejleszhető az állattenyésztés, sőt az állam részéről a szőllők reconstructiója érdekében hozott áldozatok daczára sem gondozható kellően a szőllőmüvelés sem és nem érvényesülhet kielégítő módon a termények értékesítése sem. Ipara pedig ezen vidéknek egyáltalán nincs. A szóban levő nagy kiterjedésű vidék gazdasági és culturális haladásának előfeltételét a megfelelő vasúti összeköttetés létesítése képezi s ez oknál fogva kétségkívül indokoltak és a legmesszebb menő méltánylást érdemelnek azok a törekvések, melyek a balatonvidéki vasút kiépítését és ez által ezen kulturális és nemzeti szempontokból egyaránt fontos nagy vidéknek az ország vasúti hálózatába való bekapcsolását czélozzák. E vasút létesítése lehetővé tenné ugyanis a Balaton természeti szépségeinek jobb értékesítését, ez a gyönyörű vidék nyaraló telepeivé válhatna a főváros lakosságának is és ez által mindenesetre hívatva lenne hozzájárulni azon kétségkívül kívánatos czél eléréséhez, hogy a fürdőző közönséget a külföldi fürdők látogatása helyett a hazaiak felkeresésére ösztönözze, Ezen szemponton kivül ennek a vasútvonalnak egyik igen fontos czélja lenne, hogy általa a balatonmelléki rendkívül értékes, szőlő-területek rekonstruktiója sikeresen befejeztessék a mi ez ideig az olcsó vasúti közlekedés hiányában legyőzhetetlen akadályokba ütközött. Annak illusztrálására, hogy a balatonvidéki szőlőterületek felújításához mily fontos közgazdasági érdekek fűződnek, a földmivelésügyi minister ur által vélem 506