Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.
Irományszámok - 1906-241. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése a báró Bánffy Dezső és több más országos képviselő által bejelentett mentelmi jog megsértése tárgyában
» 241. szám. 273 tésónek elrendelésére, sőt kétségtelen az, hogy a kii\ ügyészi átiratot a nyomozás teljesítésé vei megbizott rendőrkapitánynak csakis este 7 órakor — a kihallgatások befejeztével adta át; addig azt magánál visszatartotta, sőt ennek beiktatását másnap, január 6-án eszközöltette. A főkapitány ciripel cl kérdésre, hogy a január 4-iki esti lapokban megjelent kérdéses közlemény, melynek az a valótlannak bizonyult része, hogy a másnapra terheltként — elővezettetés terhe mellett — megidézett képviselőknek kihallgatása a kir. ügyészség megkeresése alapján történik, az ő sajtóirodájából került-e ki, — határozott választ adni képes nem volt. Azt azonban beismeri, hogy a megidózós ós a kihallgatás az ő előleges tudtával és beleegyezésével történt. Erre nézve eljárása helyességének igazolásául azt hozza fel, hogy ő erre fel volt jogosítva a kir. ügyészség által, a ki a nyomozatot elrendelő határozatában nem jelölte meg, — miként pedig a bizottságnak általa bemutatott s az iratokhoz hiteles másolatban csatolt többrendbeli hasonló ügyekben, melyekben képviselők büntetendő cselekménye képezik a nyomozás tárgyát, rendszerint megszokta tenni, —• hogy további intézkedésig ezeknek terheltként való kihallgatása mellőztessék. . így tehát e tekintetben annál kevósbbó volt és lehetett aggálya, mert szerinte abban a perezben, a midőn az országgyűlés feloszlattatott, megszűnt a képviselők mentelmi joga, s mi sem áll útjában annak, hogy ezek kérdőre vonattathassanak. Ezt megtiltó törvényt nem ismer. Ezért nem volt ebbeli elhatározására befolyása az igazságügymini sternek ós a kir. főügyésznek vele közlött helytelenítése. Ugyanilyen értelemben védi ezen elfoglalt álláspontot a reudőrsógi bűnügyi osztály vezetője: dr. Farkas Lajos főkapitányi helyettes és Tóth János, az idézéseket kibocsátó ós a kihallgatások egy részét foganatosító rendőrkapitány, akiknek jogi felfogását ós törvényismeretót hűen visszatükrözik az e tárgyban hozzájuk intézett kérdésekre adott következő feleleteik: Dr. Farkas rendőrtanácsos kérdésre, hogy tudja-e azt, hogy azért, amit a képviselő a házon belül követ el, csakis a Ház által vonható felelősségre? Felelet: Nem. Dehogj^, szó sincs róla. Kérdés: Azért, ami a Házban történik ? Felelet: Azért is felelősségre vonható. Kérdés: Hát a rendőrtanácsos urnák az a felfogása, hogy büntetőjogi felelősség alatt áll a képviselő azért is, amit a Házban tesz, vagy pedig nyilatkozik ? Felelet: Nagyon természetes. Hogyne tartoznék azért felelősséggel ? Tóth János rendőrkapitánynak a bizottság előtt adott felelete: Kérdés: Nem látta-e a rendőrség azt, hogy a Házban elkövetett cselekményről van szó? Itt nem merültek fel aggályok e tekintetben a nyomozást teljesitő hatóság részéről, hogy a mentelmi jog e tekmtetben teljes büntetlenséget biztosit ? Felelet: Nem. Ez nem merült fel. Még pedig azért nem, mert az urak előtt is kétségtelen dolog, hogy a mentelmi jog véd addig, mig az illetők az országgyűlés tagjai. De amint többé nem tagjai, az nem védi őket. Ha az urak ismét meg lesznek választva országgyűlési képviselőknek, akkor megint meg van a mentelmi jog . . . stb. Allitsuk ezekkel szembe az igazságügyministernek következőkben nyilvánított felfogását: . • Képvh. iromány. 1906—1911. X. kötet. . 3& '
