Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.

Irományszámok - 1906-241. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése a báró Bánffy Dezső és több más országos képviselő által bejelentett mentelmi jog megsértése tárgyában

274 241. szám. »Az objektiv nyomozásnál tovább menni nem is lehetett volna . . .« »Hogy az eljárás minő -keretekben mozogjon, erre nézve nem volt különös megállapodás, mert hiszen az, hogy a mentelmi jogot nem lehet sérteni, magától értetődik . . .« »Később — karácsony táján lehetett, — adtam utasitást, hogy ezen ügyben semmi további eljárás ne történjék mindaddig, mig a Ház ezen ügyben nem határozott. . . .« A kir. főügyész: »A kir. ügyésznek csak a n}^omozásnak a tényállás felderitése végett való elrendelésére és első sorban a birói szemle megtartására vonatkozó indítvány megtételére adtam utasitást. Nem is volt szükség másra, mert képviselőkről lévén szó, nem lehetett a mentelmi jog megsértése nélkül egyebet tenni. . . .« »Arra nézve, hogy a törvényszerű értelemben vett nyomozási eljáráson túl terjedjen az eljárás, nem volt szükséges semmiféle külön utasitást adni, mert a törvényt köteles tudni a nyomozó hatóság. ...'•' »A czél az eljárás meginditásánál az volt, hogy a tényállás felderittessék, hogy a Ház határozzon a felett, vájjon a felelőtlen mentelmi jog védi-e azt a képviselőt, ki abban a cselekményben részt vett; és ha nem védi, kiadja-e a Ház a bűnügyi eljárás megindítása czéljából, vagy nem. . . .•> »A minister úr is határozottan kijelentette, hogy addig nem óhajtja, hogy az ügyészség ebben az ügyben egyes képviselők, vagy volt képviselők ellen intézkedést tegyen, mindaddig nem óhajtja ezt, míg a Ház nem határoz. . . .« »Mikor szóba került, hogy feloszlatják a képviselőházat, akkor — jól emlékszem, — mondotta O Exczellencziája, hogy még azokat a képviselőket sem fogjuk kihallgatni, kik esetleg az uj házba vissza nem kerülnek; mert neki az volt a felfogása ós óhajtása, hogy ebben a kérdésben első sorban a képviselőház hozzon határozatot.« Dr. Gegus Gusztáv kir. főügyészi helyettes: Mikor deczember 20 án bejöttek a nyomozási iratok az első csomó, befejezettnek tekintettem a nyomozást ós függőben tartottam az egész ügyet egy megállapodás következtében, mely köztem és erre illetékes felsőbb hatóságom között létrejött. Ez a megállapodás az volt, hogy midőn a nyomozás a tanúvallomások kivételével, a szakértői szemle megtartásával ós a látleletek beszerzésével be lesz fejezve, akkor tekintett nélkül a politikai viszonyokra, alkalmat fogunk nyújtani a képviselőháznak, hogy akaratát nyilvánítsa abban az irányban, vájjon bűnvádi eljárás tárgyául akarja-e ezt az esetet tenni? Különös kötelessége lett volna tehát a kir. ügyésznek akkor, a midőn január 4-én az esti lapokból arról értesült, hogy a rendőrség által éppen az ő megkeresésére való hivatkozással, másnapra, január 5-ikére a volt képviselők terheltként megidéztettek, —• késedelem nélkül közbelépni, hogy a nyilvánvaló törvénytelenségnek eleje vétessék. Vagy legalább, — látván azt, hogy a kir. főügyész oly nagy súlyt helyez az őt meglepő esetre, hogy abba hagyva tervbe vett elutazását, késő este felkeresi őt lakásán, megbeszélendő a dolgot, melynek a minister ismeretes álláspontjával megegyezőnek kellett lennie, — nem sietett másnap jókor reggel személyes érintkezésbe lépni a rendőrséggel; a mit a rendkívüli fontosnak talált eset miatt — habár csak a déli órákban, — maga az igazságügyminister és a főügyész megtenni szükségesnek tartott. A rendőrfőkapitány a kir. ügyész azon állításával szemben, hogy ez ő