Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.

Irományszámok - 1906-241. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése a báró Bánffy Dezső és több más országos képviselő által bejelentett mentelmi jog megsértése tárgyában

270 ., 241. szám. szerint minősülő lázadás bűntettének nyomatékos gyanúja látszik fenforogni: Bűncselekmény megállapítására fontos ténykörülmény a képviselőház üléstermében véghez vitt pusztítás ós rombolás mórvének megállapítása. E őzéiből a főkapitányi hivatal indítványa folytán a képviselőház üléstermében a helyszíni szemle megtartását a B. P. 225. £-a alapján elrendelem. A szemle megtartásához Porzsolt Ernő és Schambach Károly bírósági rendes szakértőket a B. P. 227. §-a alapján a törvényes következmények terhe alatt meghívom. Budapest, 1904. XII. 13. Kállay s. k. soros vbiró.« A vizsgálóbíró gondossága azonban nem terjedt ki arra, hogy a szemle megtartásának idejét végzésében megjelölje; s ez okozhatta azt, hogy bár az ügy fontosságánál fogva két bírósági szakértő alkalmazását rendelte el, — megidézvén Porzsolt Ernő ós Schambach Károly építészeket (asztalos munkákról volt szó), — a bírói szemlót mégis csak egy szakértő, — az utóbb nevezett, foganatosította, a másik kirendelt szakértő meg nem jelenése miatt. * * * Az igazságügyminister — a kinek politikai jellegű bűnügyekben a vádjog kezelését illetőleg döntő befolyása van, — miként ő maga hangsúlyozta, határozottan kívánta, hogy a nyomozás objektív módon foganatosittassók. Hogy ezt az akaratát mennyire tartották szem előtt az alsóbb hatóságok, ennek illusztrálásául felhozzuk a következő esetet: A nyomozás során felvett tanuvallomási jegyzőkönyvek szembeötlően feltüntetik, hogy a rendőrség nem elégedett meg a tanuknak ama vallomásával, mely a deczember 13-iki eseményben szereplőknek mondott s névszerint meg is nevezett képviselők nagy számának megjelölését tárgyazta, hanem inkább vexatorius, mintsem inkvizitorius jellegű külön kérdések feltevésével, a tanuk egyike által sem érintett személyekkel és pedig az ellenzék vezéreivel szemben szerzendő terhelő adatok gyűjtésében buzgólkodott. így például a terhelő adatok és a terhelhető képviselők felsorolásában épen nem szűkszavú báró Feilitzsch Arthur vallomását tárgyazó jegyzőkönyvben megörökítve találjuk, hogy: »Jcérdésre kijelentem, hogy gr. Apponyi Albert, Kossuth Ferencz, Thaly Kálmán helyekein csendesen és némán ültek«-. Az esemény minden legapróbb részleteire is bőven kiterjeszkedő dr. Nagy Sándor megyaszói volt képviselő tanuvallomási jegyzőkönyvében is ez foglaltatik : »Andrássy Gyulát a tett elkövetése után láttam; mosolyogva jött be a terembe. Apponyi Albert helyén ült, csendes szemlélő; ép igy Kossuth Ferencz. Thaly Kálmán«. Báró Üchtritz Zsigmond tanuvallomási jegyzőkönyvében: » Kossuth, Thaly, Apponyi ós Ugrón rendes helyükön ültek; mozdulatlan, néma szemlélői voltak az eseményeknek«. Nuszbek Lajos gyorsirodai gyakornok tanuvallomási jegyzőkönyvében: Báró Bánffy Dezső egy pad tetején ült, Apponyi Albert, Kossuth Ferencz, Thaly Kálmán helyeiken maradtak; nem. vettek részt a bántalmazásban<•. Az objektivellenes nyomozást igazolja a következő eljárás is: Pollák Benedek, az ideiglenesen felfogadott 40 katona egyike, vallomásában többek között ekként nyilatkozik: »A ministeri székek felforgatását és a padok felszakitását egy korosabb, szőke, kuszált bajszú képviselő kezdte, kire azt mondták a teremszolgák, hogy Bánffy Dezső báró volt. Ez a képviselő dobott egy ministeri széket a jobboldali padok közé«.' László Antal, szintén a negyvenek egyike, többek között ekként nyilat-