Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.

Irományszámok - 1906-241. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése a báró Bánffy Dezső és több más országos képviselő által bejelentett mentelmi jog megsértése tárgyában

241. szám! 269 igyekszik a rendőrfőkapitány a január 4-iki esti lapokban megjelent közlemény azon részét kimagyarázni, hogy e tekintetben a kir. ügyészség megkeresése alapján járt el, bemutatván több oly ügyészi határozatot, a melyek kel igazolja, hogy a képviselők elleni följelentésekből kifolyólag elrendelt nyomozási esetekben a figyelmeztetés meg szokott történi. A kir. ügyészi határozat a következő: ' i. Ü. *mr A képviselőház háznagyi hivatalának •/• alatt idezárt közleménye tárgyában a B. T. K. 152. §-nak 1. pontjába ütköző és a 155. §-a szerint minősülő lázadás büntette czímén a nyomozást a B. P. 84. §-a alapján elrendelem, teljesitése végett a fő- és székvárosi m. kir. államrendőrség főkapitányi hivatalát megkeresem, tárgyául pedig a tényállás kiderítését ós az azonnal való bírói szemlének haladéktalan kieszközlését jelölöm meg. — Budapesten, 1904. évi deczember hó 13-án. Dr. Gegus Gusztáv s. k. A határozatból láthatólag a kir. ügyész a nyomozás elrendelését a képviselőház háznagyi hivatalának »közleményére« alapitotta. Ez az irat jegyzőkönyvnek csakugyan nem is nevezhető, mert ez az állitólag kihallgatott, egyének távollétében vétetett fel; azt a kihallgatottak egyike sem látta el névaláírásával; annak tartalma egyiknek sem lőn felolvasva. Ennélfogva az — a főkellékek hiányában, — hitelesnek s a bűnvádi eljárás alapjául szolgáló alkalmas okiratnak nem lett volna tekinthető; még kevésbbé bűnvádi feljelentésnek; mert ebben sem a szenvedett bántalmaztatás, sem a vagyonrongálás miatt panasz nem emeltetett s a bűnvádi eljárás meginditása nem is kéretett, a mely nélkül — indítványi bűncselekményről lóvén szó, — eljárás folyamatba sem tehető. Nem érdektelen az a körülmény sem, hogy —• daczára annak, hogy a kir. ügyész, az ügykezelési szabályok megsértésével, deczember 13-án délelőtt akként intézkedett, hogy az ügyészi iktatókönyvben és a bűnesetek bejegyzésére szolgáló lajstromban egy-egy hely a beérkezendő jegyzőkönyv részére üresen hagyatott, — annak nincs nyoma, hogy ez tényleg beiktattatott; ]egalább erre a szokásos szám és idő reá- nem vezettetett. * * * Ha valakinek, ugy első sorban a minden irányban független birónak kellett volna az eljárást kizáró eme lényeges körülményeket kellő figyelembe venni s ezeknek gondos mérlegelése után határozni a fölött, hogy forog e fenn valóban jelensége oly bűncselekménynek, mely birói eljárás tárgyát képezi, avagy nem? A birói pártatlanság rovására irható tehát Kállay Miklós vizsgálóbírónak az az eljárása, hogy abban a stádiumban, a mikor a tényállásra vonatkozólag a jelzett hiányokban szűkölködő »közlemónynól« egyéb adat nem állott rendelkezésére, hivatva érezte magát a cselekmény minősítésére s ennek olyatén indokolására, a mely csak arra alkalmas, hogy tanúbizonyságát szolgáltassa annak, hogy előtte a kir. ügyész felfogása az irányadó. Másként nem magyarázható meg a birói szemlét elrendelő következő határozata : »Vm. I. 1.476/904. Végzés. Minthogy a képviselőház, háznagyi hivatala által felvett jegyzőkönyv igazolása szerint annak nyomatékos gyanúja forog fenn, hogy egy ismeretlen egyénekből álló csoport az országgyűlés egyik házát működésében megakadályozva, életveszélyes fenyegetéseket alkalmazott pusztításokat vitt véghez s igy a Btkv. 152. §. í. pontjába ütköző ós 155. §,