Képviselőházi irományok, 1906. X. kötet • 216-330. sz.

Irományszámok - 1906-221. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a vrginmost-károlyvárosi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

104 221. szám. Mindennemű anyagtermelési és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kímélésével, köz- ós magánérdekek károsítása nélkül, valamint alckópen választandók, illetve állapitandók meg és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésre ós vízlefolyásra, valamint a pályatest ós tartozékainak megfelelő és czélszerű előállítására és fentartására nehézséget, akadályt vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá hogy azok közegészségügyi, közrendészeti ós mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek, úgyszintén minél rendesebb és szabályosabb alakkal és fenékkel, illetve koronával bírjanak. Megállapíttatik azonkívül, hogy nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olykópen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidóztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerósi helyek mindenütt ott, a ho¥ az lehetségesnek ós szüksógesnek fog találtatni, megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lösznek, olyképen azonban, hogy a vizlevezetés módj cl 6S cl folytonosságának biztos/tására előállítandó munkák és művek által káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 0-80 ÜL széles padka hagyandó, ós ugyanily szélesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnak is. Azonban a Kulpahidhoz csatlakozó vonalrószek mentén az anyagárkok ós a pályatöltós lába közötti padkáknak oly széleseknek kell lenniök, hogy azokon a töltéslábak még akkor is elhelyezhetők legyenek, ha később netalán a Kulpa-hid pályaszinónek felemelése esetében a csatlakozó töltéseknek megfelelő felmagasbitása is szükségessé válnék; megjegyezvén, hogy a padkáknak még akkor is legalább 08 méter szélességben érintetlenül szabadon kell maradniok. A magyar kir. államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvényessége ezen helyi érdekű A'asutra is kiterjesztetik. Szálas- vagy csemete-erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azon vódszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az előbb említett elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltandók, illetve kisajátitandók ós mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetve kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű vedszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogórvónyesen kiállított ós a központi telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, a melyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetve be nem fásítása, valamint cserje- és bokornö 'óiryektől menten tartása örök időkre biztosíttatik. Csuszamlások vagy más természetű defoímácziók meggátlása, illetve elhárítása ós megszüntetése czóljából úgy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák r ' alkalmazandók, melyek előreláthatólag csuszamlásra, vagy másnemű deformáczióra hajlandó terepen — a mutatkozó szükséghez képest — még a föld-, munkák megkezdése, illetve általában a terep és talaj egyensúlyának megbolygat ása előtt hajtandók végre. • Ár-, illetve belvizterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin legalább O80 méterrel a legmagasabb ár-, illetve belvizállás felett tartandó. Ugy ilyen helyeken, valamint általában mindenütt ott, a hol azt a helyi viszon}'ok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pálj'atest és tartozékai-^ az építés közben vagy a műszaki felülvizsgálatnál, esetleg pedig a műszaki pótfelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon és %?-., jedelemben — biztositandók.