Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-185. Törvényjavaslat a mértékek használatáról és ellenőrzéséről

80 185; szám. Az erre vonatkozó eljárás részleteire vonatkozó rendelkezések a törvényjavas­lat 16. és 17. §-ában a hitelesítési eljárásra nézve megállapitott szabályok ana­lógiájára állapittatik meg. Megokolásukra elégségesnek látszik, ha a 16. és 17. §-ok inditó okaira utalok. A hordójzlzési kényszer alóli kivételekre nézve azonban megjegyzem, hogy a szeszipar jogosult kívánságához képest, azon szeszt tar­talmazó hordók nem esnek a hordójelzés alá, a melyek tartalmának mennyi­ségét a pénzügyi hatóságok már súly szerint ellenőrizték, mivel ilyen hordók rendszerint súly- és nem űrmérték szerint képezik adás-vétel tárgyát. A kül­földről behozott hordók eddig sem estek hitelesités alá és ezeknek a jelzés alóli mentesitése a kereskedelem érdekében tartatott fenn. A 25. §. intézkedik a hordójelző hivatalok felállításáról és azok mű­ködéséről. Azon intézkedés, hogy a hordójelző hivatalok felállítása a törvényható­ságokra, illetve Horvát-Szlavonországokban a városokra ós községekre bizatik, már fentebb tüzetesen megokoltatott. A harmadik bekezdés azon intézkedése, hogy a hordójelzósből befolyó díjak a törvényhatóságot, illetve várost (községet) illetik, az előbbi intéz­kedésnek természetes folyománya. A negyedik bekezdés, a mely szerint a hordójelző hivatalok a mérték­hitelesítő hivatalok felügyelete alá helyeztetnek, a szolgálat rendjének bizto­sítása érdekében kívánatos, mert a mértékhitelesítő hivatalok olyan szakható­ságok, a melyekre ez az ellenőrzés megnyugvással bizható ós mert e hivatalok deczentralizált helyzetüknél fogva amúgy is közel esnek a hordójelző hiva­talokhoz. A szakasz hátra lévő része a hordójelző hivatalok működését a mérték­hitelesítő-hivatalokra nézve a 20. §-ban megállapítottak analógiájára sza­bályozza, a miért is e részben az idézett szakasz inditó okaira utalok. A 26 §. első bekezdése szabályozza a hordójelzők hivatali állását. Ez a szabályozás azért szükséges, hogy a hordójelzők fegyelmi tekintetben, a mint azt a következő 27. §. meg is állapítja, a mértékhitelesítő hivatalok, illetve a központi mórtókügyi intézet alá legyenek rendelhetők. Azon esetben ugyanis, ha a hordójelzők a törvényhatósági tiszti, segéd- ós kezelőszemélyzet lét­számába osztatnának be, fegyelmileg az 1886. évi XXIIt. törrényczikk alapján a törvényhatóság, illetve város fegyelmi hatóságának volnának alávetve ós így előállana az a visszás helyzet, hogy olyan hatóságra bízatnék a fegyelmi jog gyakoiiása, a mely az ellenőrzést maga néni gyakorolja (mert ezt a 25 £. a mértékhitelesítő hivatalokra bizta) ós a mely esetleges mulasztások súlyát elbírálni nem tudja. A 26 §. második és harmadik bekezdése a hordójelzők képesitósóről intézkedik. Az előképzettségben a hordójelző feladatának egyszerűségéhez képest ós mert kivána f os, hogy minden törvényhatóság minél olcsóbban jut­hasson lehető sok hordójelző hivatalhoz, eléggé alacsony határvonalat szab­hatunk ; viszont a négy középiskola elvégzésének kimutatása azért kívánatos, mert a hordójelzők hatósági funkcziót teljesítenek, hatóságokkal leveleznek, tehát kell, hogy legalább bizonyos általános műveltségük legyen. Az ötödik bekezdés intézkedése méltányossági szempontból kívánatos. A hatodik és hetedik bekezdés a hordójelző működése körében a tisz­tességes eljárást és a pártatlanságot törekszik biztosítani. A 27. §. rendelkezései a mértékhivatalok fegyelmi jogkörének fofyomá­nyai, mindazonáltal a legszükségesebbnél súlyosabb fegyelmi eszközöket nem bocsátanak a hitelesítő rendelkezésére. Nevezetesen a rendbírság súlyosnak

Next

/
Thumbnails
Contents