Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-185. Törvényjavaslat a mértékek használatáról és ellenőrzéséről

186. szám. 79 .A 22. §. megszabja a mértékhitelesítő tisztviselők képesitését. A képesítés az előképzettség kimutatásából és a szakvizsga letételéből áll. A megkövetelt előképzettség az állami felső ipariskola végzése, vagy ennél magasabb rendű műszaki képesítés. A műszaki képesítés kikötendő volt, mert a mértékhitelesítők teendőinek legjavarésze műszaki tudást és ismeretet igényel. A 22. §. harmadik bekezdésében foglalt intézkedés méltányossági szempontból volt szükséges. Szándékom az, hogy a szakvizsga letétele czéljából előkészítő tanfolyamok rendszeresítessenek. Ezzel kapcsolatosan további méltányossági szempontokat juttat érvényre a 39. §. harmadik bekezdése. A negyedik bekezdés a hitelesítéssel foglalkozó személyzet pártatlan és elfogulatlan működését kívánja biztosítani, az utolsó pedig a személyzet államhivatalnoki jellegét a felelősség szempontjából hatályosan kidomborítja, hivatali eskü letételére kötelezvén az alkalmazottakat. A 23. §. intézkedik a központi mértékügyi intézet felállításáról. Az intézet egyik czélja a mértékügynek a kereskedelemügyi minister főfelügyelete alatt az egész országban való egységes administrativ és műszaki vezetése. De ezenkívül van az intézetnek más két feladata is: nevezetesen foganatosítani mindazokat a hitelesítéseket, a mehyekhez nagyobbszerű, illetve tökéletesebb eszközök szükségesek, mint a milyenekkel a mértékhitelesítő hivatalok elláthatók és elvégezni a tudomány és ipar érdekében szükséges mindazokat a méréseket, vizsgálatokat és kísérleteket, a melyek természetüknél fogva hozzáutalhatók. A mi ezek közül az elsőt illeti, természetes, hogy az összes hivatalokat nem lehet felszerelni mindazon drága ós kényes műszerekkel, a melyek a praecisiós mérésekre valók, vagy különleges egyéb műszerek megvizsgálására szolgálnak (pl geodéziai alapvonal, mérőrudak, hőmérők, manometerek stb.) hanem ezen munkákat a központi intézetnek kell föntartani. A második feladat szempontjából elég arra utalni, hogy úgy a műszaki tudománynak, mint különösen az iparnak igen gyakran szüksége van bizonyos kísérleti adatokra, pl. a megmunkált anyag bizonyos fizikai vagy technológiai tulajdonságát, vagy valamely műszer megbízhatóságát vagy valamely földolgozási eljárás helyességót stb. illetőleg. A legtöbb esetben ezen adatok megszerzése csak pontos műszerekkel végzett különböző irányú kísérletek alapján történhetik meg. A dolog természete szerint az illető iparosnak vagy gyárosnak nem lévén sem kellő berendezése, sem kellő tudományosan képzett személyzete, az adatot nem tudja maga beszerezni és igy gyakran csak költséges próbálgatások árán tud czélhoz jutni. A külföldön már régebb idő óta vannak intézetek, a melyek ilyen esetekben az ipar és a tudomány segítségére szolgálnak. így Németországban a Technisch Phisikalische Reichsanstalt, Angliában a National Phisycal Laboratory igen sok közvetve vagy közvetlenül az ipari érdeklő vizsgálatot végez és mind a két intézet, de különösen a már régebben fennálló német Reichsanstalt működése nagyon'hasznos szolgálatokat tett az iparnak. III. FEJEZET. E fejezet a hordó jelzésre vonatkozó új szabályokat tartalmazza. A 24. §. a fentebb már kifejtettek értelmében a bor, sör és szeszes italok szállítására szolgáló hordók hitelesítése helyett azok jelzését teszi kötelezővé.