Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.
Irományszámok - 1906-185. Törvényjavaslat a mértékek használatáról és ellenőrzéséről
78 185. szám. ausztriai gyárakba kijártak és Ausztriában hitelesítették az onnan behozandó árút. A mértékhitelesítő hivatalok szervezete gyakran kisebb-nagyobb változtatásokat igényel és még fokozottabb mórtékben áll ez azok elhelyezéséről. Egy-egy vidék gazdasági életének fejlődése, egy-egy uj iparág megerősödése uj mértékhitelesitő hivatal felállitását, meglévő hivatalnak az uj gazdasági központba való áthelyezését, vagy bizonyos korlátoltabb berendezésű hivatalnak uj vagy minden hitelesítési ágra való berendezését teheti szükségessé. Épen ezért ezek a kérdések törvényben nem szabályozhatók. Ámde ha ez okból a harmadik bekezdés az erre vonatkozó teendőket a kereskedelemügyi minister hatáskörébe utalja is, viszont a második bekez • dés rendelkezése, a melv szerint az állami mértékhitelesitő aivatalok költségéiről az állami költségvetésben kell gondoskodni, az országgyűlésnek bő alkalmat ad, hogy a kereskedelemügyi minister intézkedéseit hathatósan ellenőrizze. A szakasz utolsó bekezdése a fokozatos hatósági felügyeletet állapítja meg. A mértékügyi intézet szerepéről tüzetes felvilágosítást nyújt a 23. §. indokolása. < A 20. §. első bekezdése az első hitelesítés rendes esetét szabályozza, mig a második iparfejlesztési érdekekből megengedi, hogy a hitelesítés az iparosok költségeire kivételesen a mértékhitelesítő helyisége helyett az illető ipartelepen fóganatosittassék. Ezen intézkedés szükségét igazolja az. hogy gyakran a gyártmány, például az üveg, a hitelesitő hivatalba szállítás veszélyeit és költségeit nem bírja meg ; A harmadik bekezdés az időszakos hitelesítés alá eső tárgyakról intézkedik nevezetesen kimondja, hogy az időszakos hitelesítést a hivatalok vándorolva teljesitik. Ez az intézkedés, a mely úgy Olaszországban, mint Belgiumban és Francziaországban már évtizedek óta fennáll, a legczélszerűbb, sőt talán az egyedüli képzelhető módja az időszakos hitelesítés lelkiismeretes végrehajtásának a közönség zaklatása nélkül. Ez a módszer, a hol az a külföldön alkalmazásban volt, mindenütt bevált, mert az utánhitelesitési kötelezettséggel járó terhek legnagyobbikát, a hitelesitő felkeresé-ét leveszi a közönség vállairól. A 20. >. utolsó bekezdése a javított mértékek hitelesítésének elmulasztásáért a javító iparost teszi felelőssé. Ennek kimondása azért szükséges' mert az iparos tudja első sorban megítélni azt, hogy az általa végzett javítás olyan-e, a melynek következtében a javított mérték vagy mérőeszköz a 16. §. értelmében ujrahitelesitendő-e vagy sem. A 21. §. a fentebb általánosságban előadottakhoz képest szabábyozza a mértékek és mérőeszközök ellenőrzését. A rendőri közegekre csak azt bizza, a mit e közegek különösebb szakértelem nélkül is teljesíthetnek, t. i. annak a megállapítását, vájjon van-e a mórtékeken és mérőeszközökön szabályszerű bélyeg? Viszont a mérőeszköz helyességének szakértelmet igénylő elbírálását és szabálytalanság esetén a megtorlást előkészítő lépések megtételét a mértékhitelesítők feladatává teszi. A kihágási bíráskodás természetesen a 37. §-ban megjelölt hatóságok feladata és abban a mértékhitelesitő nem működik közre. A rendőri hatóságok közreműködése teljesen mellőzhető nem volt, mert a mértékhitelesítők egymaguk csekély számuknál fogva az egész ellenőrzési szolgálatot nem volnának képesek ellátni.
