Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-185. Törvényjavaslat a mértékek használatáról és ellenőrzéséről

76 185. szám. E czól elérése érdekében a törvényszakasz első és második bekezdése elrendeli, hogy minden az 1. §. értelmében használható vagy később rendeletileg használhatónak nyilvánított mérték és mérőeszköz csak hitelesítve kerüljön közforgalomba és ezzel összhangzásban a harmadik bekezdés kizárja a hitelesítésből azon mórtékeket, a melyek használatát az 1. §. nem engedi meg. A 15. §-ban körülirt czél elérése érdekében a 16. §. első pontja szerint a hitelesítést először az uj mérték vagy mérőeszköz forgalomba hozatala előtt, az időszakos hitelesítést pedig két-két óvenkint kell foganatosítani. Az időszakos hitelesítés szükséges voltát már a fentebb általánosságban előadottakban kiemeltem, hangsúlyozván, hogy a jelen javaslat ezen intézkedése az 1874. évi VIII. törvónyczikkel szemben lényeges hiányt pótol. A mi a két évi időszakot illeti, arra nézve a következőket jegyzem meg. Az időszakos hitelesítés időszakának megállapításánál mérvadó azon idő, a meddig a mértékek ós mérőeszközök a tapasztalat szerint a rendes kezelés móllett helyességüket még megtartják. Ezen idő pedig a mórtékek szerkezetétől eltekintve attól függ, hogy a közönség a mértékekkel hogyan szokott bánni. Kétségtelen ugyanis, hogy olyan országokban, a hol a hitelesítés ügye már hosszab idő óta rendezett, a közönség nem tekinti a mértéket olyan mindenre használandó dolognak, mint pl. nálunk. Mert hozzá van szoktatva, ha más által nem, a hibás mértékekért fizetett birság és az ezután következő javítási költség ós az újból való hitelesítési díj által, hogy a mértéket kímélnie kell. Hogy nálunk, a hol a mórtékügy, sajnos, régóta elhanyagolt állapotban volt, a mórtékek mily idő alatt vesztik el megkívánt helyességüket, erre kellő tapasztalat alig áll rendelkezésünkre; közvetlen alapunk tehát nincsen az időszakos hitelesítés szakának megszabására. Ha azonban végignézünk az idegen államok ide vonatkozó intézkedésein, azt látjuk, hogy Olaszországban az időszakos hitelesítés periódusa minden mórtékre nézve kivétel nélkül 2 óv, Francziaországban 1 óv, Belgiumban a legtöbb mértékre nézve 2 óv, Németország azon államaiban, a hol időszakos hitelesítés történik, a különböző mértékekre nézve 1—3 óv, Ausztriában hosszmértókekre, száraz űrmértékekre ós fémből készült folyadék mértékekre nézve 3 óv, sulyok, mórlegek, fából készült folyadékmértékekre nézve 2 óv, sörös hordókra 3 év, Oroszországban általában három év és a mérlegekre két év. A többi államokban is hasonlók az időszakok. Ezeket tekintetbe véve a jelen javaslat által megszabott két évi időszak felel meg úgyszólván az átlagnak. Ez okból, de azért is, mert közönségünk a mértékek és mérőeszközök kezelése körül nem fejt ki kellő gondosságot, ez az időszak látszik megfelelőnek. Hosszabb időszak megállapítása nem volna helyes, mert még Olaszországban, Belgiumban és Francziaországban is az időszak 2, illetve 1 óv, pedig ezen országokban a hitelesítés ügye hosszú évtizedek óta kitűnően van rendezve ós a közönség a pontossághoz hozzászokott. A rövidebb egy évi periódust viszont a felek fölösleges zaklatása miatt és a felmerülő lényeges többköltségre való tekintettel nem helyeselhetem. A. 16.• §.. második bekezdése arról gondoskodik, hogy a forgalombahozatal időpontja és ezzel az első két évi időszak kezdete meghatározható legyen. Erre a harmadik bekezdés értelmében a kereskedelemügyi minister által megállapítandó bélyeg szolgál, a melyet a dolog természete szerint csak az alkalmazhat a mértékre vagy mérőeszközre, a ki azt forgalomba hozza, mert