Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-183. Törvényjavaslat a hazai ipar fejlesztéséről

183. szám. 23 A törvényjavaslat hatálya az állami kedvezményeket illetőleg ugyancsak 1915. végéig terjed és ezzel is jelezni kivánja egész törekvésünk irányát, t. i. hogy addig teljesen elő kell készülni, mindazonáltal szükségesnek tartom itt is jelezni — a mit fentebb már emiitettem — hogy meggyőződésem szerint a hazai iparnak állami istápolása még a vámterületi önállóság mellett is :

— legalább az első években — szükséges lesz, hogy annak fejlődése irányitható legyen. A javaslat szándékosan nem említi fel a segélyezésekre szolgáló fedezetet, hanem csak általánosságban tesz emlitést a kereskedelemügyi ministernek iparfejlesztési czélokra rendelkezésére bocsátandó fedezetről. Ennek magyarázata az, hogy a kormány nagyszabású iparpolitika tervével foglalkozván, azon aránylag szerény — az 1907. évre pl. 2,400.000 koronában előirányzott — költségvetési adományon kivül, mely e czélra rendelkezésre áll és rendelkezésre bocsátható, nagyarányú iparfejlesztési alap létesitését tervezi, a melyből azután az iparfejlesztés költségeit fedezné. Ily, iparpolitika azután valóban a legerősebb intézményes garantiája lenne gazdasági önállóságunknak, melyre minden erőnkből törekednünk kell, melynek biztositásáért semmi áldozat sem lehet sok. A törvényjavaslat 10. §-a a kedvezmények megvonhatása iránt rendelkezik. Ez is uj rendelkezés a törvényjavaslatban. Igaz ugyan, hogy az engedélyezett kedvezmények akkor is megvonhatok, ha erre nézve külön törvényes rendelkezés nincs, mert hisz feltótelekhez lóvén kötve az engedélyezés, azok be nem tartása elég jogalap a kedvezmények megvonására. Ámde ennek daczára is czólszerű volt — nézetem szerint — a megvonhatásra vonatkozó rendelkezésnek magába a törvényjavaslatba való felvétele, mert szemben a kötelezettségek elvállalásával engedélyezett kedvezményekkel, magának a törvényjavaslatnak kell rendelkezést tartalmaznia arra az esetre, ha vállalt kötelezettségek nem teljesíttetnek. E részben a javaslat annyira szigorú, hogy a feltételek bármelyike nem teljesítése esetén a kedvezmények már megvonhatok. A 11. §. az engedélyezett kedvezmények közzététele ós az iránt rendelkezik, hogy a kedvezmények engedélyezéséről a kereskedelemügyi minister évenként a költségvetés kapcsán jelentést tartozik az országgyűlés elé terjeszteni. Ez utóbbi rendelkezés teljesen uj, de folyománya annak a kiterjesztett diskretionalis jognak, melyet a törvényjavaslat a kománynak nyújt, melylyel szemben elengedhetetlenül szükségesnek tartom, hogy az országgyűlésnek mód és alkalom nyujtassék e jog mikópeni gyakorlásának ellenőrzésére. Az engedélyezett kedvezmények közzététele tekintetében azt az ujitást tervezi a javaslat, hogy egyrészt az összes érdekelt tényezők egy helyről, az engedélyező minister által értesíttetnek, miáltal elesik annak a szüksége, hogy pl. a pénzügyminister külön értesítse a pénzügyigazgatóságokat; másrészt a községek terhére eső kedvezmények szempontjából a belügyminister is bevonatott e körbe. Gyáriparunk fejlesztése nemcsak általános közgazdasági, hanem helyi érdek is. Ez indokolja azt, hogy annak érdekében necsak az államkincstár, hanem a közvetlenül érdekelt községek és törvényhatóságok is hozzanak áldozatot. Már az 1899. évi XLIX. t.-cz. (9. ..§) is tartalmazott ez iránt rendelkezést, de a jelen törvényjavaslat annál tovább megy, a mennyiben 12. §-ában kimondja, hogy a jelen törvényjavaslat alá eső gyárak ós ipartelepek létesítését vagy kibővítését a törvényhatóságok és községek pénzbeli ós .egyéb támogatás által is elősegíthetik. j