Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.

Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról

248 186. szám. birnak ezek a bejelentések fontossággal. A balesetek megvizsgálhatása, illetőleg abban való közreműködés és ennek révén az óvó-rendszabályok alkalmazására vonatkozó útmutatás nyerése az egyik, a pontos baleset-statisztika vezetése a másik. Az elsőről gondoskodva van a 86. §-ban a mennyiben kötelezi az eljáró rendőrhatóságot, hogy minden balesetvizsgálathoz hívja meg az illetékes kerületi iparfelügyelőt. E réven tehát a szolgálat azon részéről, mely közérdekű, kellőképpen gondoskodva lesz A másik alól a balesetbiztosítás törvényes rendezése következtében az iparfelügyelők ugy is mentesitendők lesznek, a mivel viszont csökkenni fog tetemesen irodai szolgálatuk, a mi annyival kívánatosabb, mert az alkotandó törvény fokozott mértékben veendi igénybe az iparfelügyelet tulajdonképeni munkásvédelmi szolgálatait, olyannyira, hogy már ebből a szempontból is felette fontos lesz, őket minden felesleges irodai szolgálat alól mentesíteni, a mit szolgálatuk természete különben is megkíván. A balesetstatisztika vezetése most már a balesetbiztosító pénztárra, illetőleg az állami munkásbiztositási hivatalra fog hárulni. A pénztár saját érdeke fogja a lehető legpontosabb statisztika vezetését megkívánni, mert hisz ezen alapszik a veszélyességi táblázat és a veszélyességi díjszabás, szóval ez a teherviselés igazságos megosztásának egyetlen biztos alapja. Önként értetik, hogy a munkaadók a kerületi iparfelügyelőnek szóló jelentés beküldése alól való felmentésükkel egyidejűleg azon, ez idő szerint fennálló kötelezettségük alól is felmentendők lesznek, hogy a központi statisztikai hivatalnak is tartoznak baleset-bejelentéssel. 86. §. A balesetek megvizsgálását a tervezet az üzem székhelyére illetékes elsőfokú rendőri hatóság ügykörébe utalja. Az egész intézményben ós ennek szervezetében ez az egyetlen rendelkezés, — a kihágások büntetésén kivül, mely máskép nem oldható meg — mely a közigazgatási hatóságot közvetlenül igénybe veszi és bevonja. Ezt elkerülni nem lenne czélszerű Mert elvégre megvizsgálhatja a pénztár a baleseteket saját hatáskörében is. Csakhogy ez esetleg nem volna teljesen pártatlan és elfogulatlan fórum, mert bármily pontossággal és részrehajlatlansággal végezné is ezt a teendőt, mégis érdekeltséggel volna vádolható. Íz esetben pedig ismét nem éretnék el az a czél, melyet a törvényjavaslat elérni kivan: a munkaadók és alkalmazottaik közötti viszonyból folyó ellentétek lehető csökkentése, illetve elkerülése. Ily rendelkezés felvétele a törvénybe épen az ellenkezőt eredményezné, sőt esetleg egyenes provokálása lehetne az ellentéteknek. Ennélfogva egy minden érdekeltségen felül álló, teljesen elfogulatlan és pártatlan vizsgálati forumot kellett keresni és ez a rendőri hatóság. Ennek választása annyival megokoltabb, mert más vizsgálati közeg kijelölése esetén a közrendészeti szempontból ugy is rendőrhatósági megvizsgálás alá eső súlyos ós halálos baleseteknél kétszeri vizsgálattal terheltetnének meg a munkaadók, holott igy ez elkerültetik. E vizsgálatoknál követendő eljárás szabályozandó lévén, ez iránt intézkedik a törvényjavaslat 86. szakasza. E szerint a rendőrhatóság nem minden előforduló és bejelentett balesetet fog a helyszínén megvizsgálni. Ha oly kisebb jelentőségű balesetekről van szó, melyek sem közrendészeti szempontból nem esnek hatósági megvizsgálás alá, sem a balesetbiztosítás szempontjából nem jönnek tekintetbe, tehát a bejelentési lapon foglalt orvosi vélemény szerint előreláthatólag kártalanítás alá nem fognak esni, ezekre a helyszíni vizsgálat rendszerint nem fog kitér-