Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 183-215. sz.
Irományszámok - 1906-186. Törvényjavaslat az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleet esetére való biztositásáról
186. szám. Í6? javaslat mellőzi s illetve e rendelkezésnek hatályon kivül helyezését ajánlja. A szerzett tapasztalatok ugyanis azt bizonyitják, hogy a törvény idézett szakasza a visszaélésekre tág teret nyújt ós hogy a munkaadók az idézett szakaszban foglalt joggal a legtöbb esetben csak olyan alkalmazottakkal szemben éltek, a kik betegség esélyének legkevésbbé vannak kitéve; ellenben azon alkalmazottaikat, a kiknek körében a betegség gyakrabban előfordul, továbbra is a betegsególyző pénztáraknál biztosították, ugy hogy a törvény 6. §-a szintén egyik oka volt annak, hogy a betegség szempontjából kevesebb veszélynek kitett alkalmazottak elvonásával a betegsegélyzŐ pénztárak a biztosítási czólraazüksóges kellő anyagi eszközökkel nem rendelkezhettek. A törvény 11. szakasza a betegség esetére való biztosítási kötelezettség fi g. előfeltételéül szolgáló bér vagy fizetés nagyságának megállapításánál a hóf^. vény 16. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés átvételével aképen intézkedik, hogy a lakbér vagy a természetbeni lakás egyenértéke, továbbá az esetleg élvezett pótlékok, az élelmezési pótlékok kivételével és osztalékok számításba nem vehetők, úgy szintén nem vétetnek figyelembe e pótjavadalmazások a betegség esetére fizetendő járulókok megállapításánál sem. A törvényjavaslat e rendelkezését az indokolja, hogy a fizetóshatár, a melytől a biztosítási kötelezettség függ, eléggé alacsonyan van megállapítva, ugy, hogy a fizetés ez aránylag csekély Összegének az' egyéb pótlékokkal való kiegészítése az alkalmazott biztosítási kötelezettsége szempontjából kívánatosnak nem mutatkozik. Különben is az említett pótjavadalmazások összege bizonytalan és azoknak fix értékét a legtöbb esetben pontosan megállapítani alig is lehet, úgy, hogy a pótjavadalmazások beszámítása csak a biztosítási kötelezettség alól való kibúvásra szolgáltathatna alkalmat; a balesetbiztosításnál ellenben, hol a biztosítási kötelezettségre az élvezett javadalmazás összege befolyással nem bír, ellenben a javadalmazásnak csak a kártalanítások megállapításánál és természetszerűleg a biztosítási költség felosztásánál és kirovásánál van szerepe, e mellékjavadalmazásoknak a fizetésbe való beszámítása az alkalmazottak kártalanítási igényeinek lehető teljes mérvben való biztosítása érdekében szükségesnek mutatkozik. Végül a törvényjavaslat 11. szakasza intézkedést tartalmaz az iránt, hogy az élelmezésnek és egyéb természetbeni járandóságoknak egyenértéke mindenkor a kerületi munkásbiztositó pénztár alapszabályaiban állapítandó meg. Ez egyenértéknek a kerületi pénztár alapszabályaiban való megállapítása azért is czélszerűnek mutatkozik, mert a természetbeni járandóságoknak egyenértéke helyenként \ T áltozik és a kerületi pénztárban résztvevő érdekeltség lehet első sorban illetékes arra, hogy saját területére nézve e természetbeni járandóságoknak egyenértékét a valóságnak megfelelőleg és helyesen megállapíthassa. Az alapszabályokban történő megállapítás biztosítékot nyújt a megállapítás bizonyos állandóságára nézve, a nélkül, hogy ez a megállapított egyenértéknek később szükségesnek mutatkozó megváltoztatását megakadályozná. II. FEJEZET. Bejelentési kötelezettség; a bejelentés és a tagság igazolása. A törvényjavaslat általában véve a bejelentési kötelezettségnek azt a 12., 13. §§. módját és rendszerét, a melyet az 1891. évi XIV. t.-cz. állapított meg, fentartja,
