Képviselőházi irományok, 1906. III. kötet • 18-19. sz.
Irományszámok - 1906-18. Törvényjavaslat a Németbirodalommal 1891. évi deczember hó 6-án kötött kereskedelmi és vámszerződéshez tartozó, 1905. évi január hó 25-én kötött pótszerződés és az ennek életbeléptetésére vonatkozó "Nyilatkozat" beczikkelyezéséről
218 18. szám. : A mennyiben az iparos a másik szerződő fél területein belül fekvő egyes helységek közt közvetít szállítmányokat, a kettős megadóztatás elkerülése végett fennálló megállapodások tekintetbevétele mellett, az ország törvényeinek megfelelő adóztatásnak van alávetve. Ha az iparos a másik szerződő fel területein a fuvarozáson vagy a hajózáson kivül ezen iparok üzése által közvetlenül nem igényelt önálló mellékipart üz vagy fekvőséggel bir, ezek után korlátozás nélkül szintén az ország törvényeinek megfelelő megadóztatás alá esik. A hajózásnál önálló mellékipar üzésének nem tekintendő, ha az iparos a másik fél területein fekvő állomásokon a hazájából saját szállítási eszközeivel érkező árúkat a helyben levő czimzettekhez közvetlenül vagy a másutt levő ozímzettekhez vasutak stb. közvetítésével tovább szállítja és viszont, ha a szállítási eszközeivel való továbbításra szánt árúkat helyben átvéteti és szállítási eszközeire rakatja; ép ily kevéssé tekinthető ily üzemnek, ba az iparos a másik fél területein letelepedett önálló szállítóval állandó üzleti összeköttetést tart fenn. A szerződés 20. czikkóhez. Egyetértés jött létre az iránt, hogy a kölcsönösség megállapított feltótelére való tekintettel, az egyik [fél konzulainak a másik fél területein a legnagyobb kedvezménynél fogva adandó előjogok, jogosultságok és kedvezmények nem nyújthatók nagyobb mórtékben, mint a melyben azok az utóbbi fél konzuli képviselői részére az előbbi fél területein adatnak. A szerződós 20. és 21. czikkeihez. Konzul néven minden, a konzuli teendőkkel megbízott egyén értendő. Mindegyik szerződő fél, kinek alattvalói részére a másik fél konzula a 21. czikk szerint védelmet ós gyámolitást nyújt,, köteles az ez által felmerülő kiadásokat és' költségeket ugyanazon elvek szerint megtéríteni, melyek szerint ezt azon állam, mely a konzult kirendelte, saját alattvalói tekintetében tette volna. A szerződés 22. czikkóhez. Egyetértés volt az iránt, hogy azon vámhelyek alatt, melyekbe a 22 czikk első kikezdósóben emiitett czélból hivatalnokokat küldeni, a szerződő felek kölcsönösen jogosítottak, nem értendők a vámigazgató hatóságok (az osztrákmagyar monarchiában : az országos pénzügyi igazgatóságok ós a pénzügyi igazgatóságok, Németországban: a vámigazgatóságok), hanem csak a kerületi hatóságok és pedig az osztrák-magyar monarchiában: a kerületi pénzügyi igazgatóságok és pénzügyi felügyelők, Németországban: a főhivatalok az alájuk rendelt helyi vámhatóságokkal együtt. Szintúgy megegyezés törtónt az iránt, hogy mindegyik kormány kiválogathatja ugyan azon vámhelyeket, melyekre a szerződésileg megállapított czélból hivatalnokokat küldeni akar, de az illető kormányt mindig előbb a kiküldendő hivatalnok személyéről és azon vámhelyről értesíteni fogja, melyhez a kiküldetés történik. A szerződés 23. a. czikkóhez. Azon esetekre, melyekben a 23. a. czikk első ós második bekezdése alapján választott bírósági döntésnek van helye, a szerződő felek az eljárást illetőleg a következőkben állapodnak meg:
