Képviselőházi irományok, 1906. I. kötet • 1-16. sz.

Irományszámok - 1906-15. Törvényjavaslat, a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről

172 15. szám. XL. t. czikk 6 szakaszának g) pontja) kihagyattak. Az ujabb időben azonban a közös pénzügyministerium is, valamint a számvevőszék is hozzájárultak az ezen országok regnikoláris bizottságának eredeti felfogásához, kihagyván a leszámolás­ból az előlegeket is, a melyek a dohánytermelőknek adattak. A midőn ezen regnikoláris bizottság azt kívánja, hogy az 1889. évi egyez­mény emiitett rendelkezése e tekintetben kiegészíttessék, nem kivan semmi ujat, csak azt, hogy törvénybe iktattassék a jövőre nézve az, a mit a gyakorlat már elfogadott. A közös bevételek között hiányzik az alulírott bizottság nézete szerint egy jövedelem, a mely kétségkívül közös jövedelmet képez, s ez a postatakarékpénz­tárból származó jövedelem. Hogyha a posta, távírda és távbeszélő jövedelmei közös természetűek, megfoghatatlan az ok, miért nem volna ugyanily természetű a postatakarékpénztár is, a mely működését épp úgy kiterjeszti Horvát- és Szla­vonországok területére, mint Magyarországéra. És hogyha a regnikoláris bizottságok egyetértő munkálkodásának sikerül a Horvát- és Szlavonországok összes közjövedelmeinek leszámolását rendbe hozni, ugyanily fontosságú feladata lesz a közös kiadások kérdésének igazságos meg­oldása is. A horvát-szlavón regnikoláris bizottság kifejezést adott már 1889-ben egy­némely kívánságának a közös kiadások leszámolása tekintetében, az előbbi ország­gyűlés bizottsága pedig kiegészítette és részletesen indokolta ezeket a javaslato­kat; és most a mi feladatunkat képezi, hogy azokat a magyar országgyűlés igen tisztelt bizottságával szemben újból előadjuk. Nehézségbe ütközik különösen a közös igazgatás ama közegei költségeinek elszámolása, a mely közegek a magyar korona összes országaira nézve közös és egyben oly ügyeket végeznek, a melyek nem közösek. Hogyha eme közegek összes költségei Horvát- és Szlavonországokkal szemben felszámittatnak, a mint ez jelenleg történik, úgy a nevezett országok hozzájárulási kötelezettségének képe homályossá válik, sőt nyilvánvaló igazságtalanság követte­tik el velük szemben, midőn igy nem közös kiadásokkal terheltetnek. A leszámolás ezen hiányossága a legcélszerűbben oly módon volna alulírott bizottság nézete szerint eltávolítható, hogy a vonatkozó kiadások azzal az összeg­gel illesztessenek be a leszámolásba, a melyet arányszámítással nyerünk az össz­kiadások és azon költségek alapján, a melyek Magyarország és Horvát-Szlavon­országok között leszámoltatnak. De az egyes ministeriumok számadásaiban is vannak tételek, a melyek ezen országokkal szemben felszámittatnak, pedig természetüknél fogva nem volna szabad azokat terhelniük. Magyarországban fekvő állami javak jövedelme nem közös jövedelem, hanem Magyarország külön jövedelme, miért is a külön magyar államjavak körüli egész kiadás csakis Magyarország terhére volna elszámolandó; mert igazán következet­lenség, hogy a kiadás közös legyen, holott a jövedelmek nem közösek. De vannak némely külön magyar államjavak körüli kiadások, a melyek Horvát- és Szlavonországoknak felszámittatnak mint közös kiadások. Ide tartoz­nak: a kincstári ügyészségek és az állami jószágigazgatóság és ezek számvivő­osztályai, a melyek kizárólag külön magyar államjavakat szolgálnak; ide kell továbbá sorolni az 1883 : XLI. t.-czikk alapján felvett 6,764.800 forintnyi jelzá­logkölcsönnek, valamint az állami javak eladásának előmozdítására felvett zálog­levél-kölcsöonek kamatait s tőketörlesztéseit is, a mely kölcsönök kizárólag a Magyar­országban fekvő államjavak eladásának előmozdítására vétettek fel.

Next

/
Thumbnails
Contents