Képviselőházi irományok, 1906. I. kötet • 1-16. sz.

Irományszámok - 1906-15. Törvényjavaslat, a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről

15. szám. 173 Ugyanez áll az alsóbb bányaiskolákra nézve is. Ezek az iskolák bányamunkások nevelésére, tehát közvetlenül a bányák érdekében szerveztettek. Hogyha pedig a bányák nem közösek, sem nem tekintetik azok jövedelme közösnek, akkor az ezen bányákat természetszerűen terhelendő kiadás sem volna közös gyanánt elszámolandó. Míg ezen országos bizottság eddigi fejtegetéseiben a pénzügyministerium elszámolásának csak egyes hiányaira irányitotta a tisztelt magyar országos bizottság figyelmét, addig a földmivelésügyi ministerium költségeinek elszámolására nézve azt tartja, hogy azt általános és alapos reviziónak kellene alávetni. Az autonóm kormányra bizott földmivelésügyi teendők a Horvát- és Szlavónországok önkormányzati körén belül beható istápolásban részesülnek s ezen országok autonóm költségvetése ez országok erejéhez képest igen jelentékeny összegekkel gondoskodik évről-évre a gazdaság előmozdításáról. Az országos statisztikai hivatal tevékenységének legjelentékenyebb részét a mezőgazdasági statisztikának szenteli; a talajjavítás érdekében külön, számos tagból álló kultúrmérnöki személyzet van alkalmazva; a lokális vizmentesitéseket az érdekeltek eszközlik az országos költségvetés jelentékeny pénzbeli támogatásával; geológiai irányban az autonóm közegek behatóan vizsgálják a földet, a kártékony rovarok ellen pedig az országos kormány autonóm hatáskörben tesz intézkedéseket. A közös kormány közegei számára nem nyilik még alkalom sem, hogy ezekben az ügyekben Horvát- és Szlavonországokban valami tevékenységet kifejtsenek és sohasem történt még, hogy a közös kormány a földmivelésügynek Horvát- és Szlavonországokban való előmozdításáról gondoskodott volna. A földmívelésügy igazgatása és előmozdítása körüli gondoskodás az ezen országok országgyűlésének s autonóm kormányának feladatát képezi; miért is alulírott bizottság nézete szerint a földművelésre vonatkozó összes kiadások a leszámolásból kihagyandók lennének. Csupán csak az állami erdők igazgatása, a folyammérnöki hivatalok és a vizépitkezések közös természetűek. Minthogy azonban az állami erdők körüli kiadások azoknak jövedelméből fedeztetnek, e szerint csak folyammérnöki hivatalok és vizépitkezések tételei maradnak fenn közös elszámolásra és csakis ezek tekinthetők közös kiadásoknak. Alulírott országos bizottság erős meggyőződéssel, hogy Horvát- és Szlavónországok a közösség irányában való kötelezettségeiknek is megfelelhetnének és autonóm igazgatásukra is elegendő összeget fordíthatnának, hogyha nevezett országok jövedelmei és a közös költségek az előadott javaslatok szerint számoltatnának el. Ellenkező esetben sohasem lesznek ezek az országok abban a helyzetben, hogy kötelezettségeiknek megfeleljenek, vagy nem fognak azoknak, mint eddig, a közösség irányában megfelelhetni, vagy nem lesznek képesek elegendő eszközzel ellátni az autonóm igazgatást. Évről-évre új közjövedelmi forrásokat nyit magának az állam folyton növekvő feladatainak megfelelően. Hogyha azonban a törvényhozás olyképen intézkedik, hogy ezen országok eme jövedelmekben semmiféleképen sem részesednek, akkor olyasmivel terheltetnek, a mi nem lesz jövedelműi beszámítva nekik, hanem Magyarországnak. Az a kérdés azután, hogy mire használtatnak fel ezek a bevételek, vájjon közös vagy autonóm kiadások fedeztetnek-e velük, vagy pedig megosztatnak s részben autonóm, részben pedig közös kiadások fedezésére fordíttatnak, alárendelt jelentőséggel bir, csak mindenkor Horvát- és 8zlavonor szagok számlájára legyenek felhasználva, nem pedig Magyarország számlájára.