Képviselőházi irományok, 1906. I. kötet • 1-16. sz.

Irományszámok - 1906-15. Törvényjavaslat, a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről

170 15. szám. Hogy ez a kár elhárittassék, legczélszerűbb volna alulírott regnikoláris bizottság nézete szerint, hogy itt is a leszámolás alkalmával ezek az adók Horvát- és Szlavonországok javára átszámittassanak. A Horvát- és Szlavonországok jövedelmeire, nevezetesen az állami erdőkből származó jövedelmekre vonatkozó ügyletek tárgyában a közös közegek által kötött szerződések utáni illetékek rendesen nem lesznek ezen országokban befizetve, sem ezen országoknak beszámítva. Miért is alulírott regnikoláris bizottság azt tartja, hogy elvileg el kellene rendelni, hogy az ilyen illetékek Horvát- és Szlavonországokban legyenek kiszabva s befizetve; és hogy ha bárminő oknál fogva mégis ez országok területén kivül fizettetnének be, a leszámolás alkalmával ezen országok javára átszámittassanak. A vasúti bélyegilleték és szállítási adóból származó jövedelem 295.454 írt 54 kr-nyi átalányösszegben lesz a leszámolásba beállítva, a mely összegnek 44°/o-a, tehát 130.000 forint fordittatik Horvát- és Szlavonországok belszükségleteinek fedezésére. Habár alulírott regnikoláris bizottság minden átalányozást elvből ellenez, méltányolja mégis amaz indokokat, a melyek 1889-ben a regnikoláris bizottságokat rá birták arra, hogy a jövedelem ezen nemére nézve átalányösszegben állapodtak meg. Aminthogy azonban ez az átalányösszeg 1889-ben az elmúlt évtized tényleges' jövedelmei alapján lett megállapítva, ugyanazonképen javasolja alulirt regnikoláris bizottság, hogy ez az átalányösszeg a most lefolyt évtized jövedelmei alapján újból kiszámíttassák, mert az újonnan megépített vasutvonalak s változott közlekedési viszonyok ezen jövedelem összegét is kétségkívül jelentékenyen befolyásolták. Az osztálysorsjálék behozatalával az eddigi számsorsjáték megszűnt s ezáltal megszűnt az utóbbiból származott jövedelem is. Magyarországon ezt a hiányt az osztálysorsjátékból származó jövedelem pótolja; Horvát- és Szlavonországokban ellenben, a hol az osztálysorsjáték sorsjegyeinek szintén jelentékeny keletje van, az eltörölt számsorsjáték helyébe semminemű jövedelem sem lépett. Alulírott regnikoláris bizottság véleménye szerint megfelelne a méltányosságnak, hogy az ositálysorsjáték jövedelmében ezek az országok is részesüljenek. A mi ezen jövedelemből Horvát- és Szlavonországokat megilleti, ezt ki lehetne számítani többféle módon, a mely módozatok közül alulírott bizottság a százalékszámítást tartja legczélszerűbbnek. Mindezen esetekben oly jövedelmekkel találkozunk, a melyeknek közös ismérve az, hogy azok Horvát- és Szlavonországok jövedelmeit képezik, a melyek nagyon is gyakran ezen országok területén kivül lesznek befizetve és hogy ezen országoknak nem lesznek beszámítva. Mindezen már azelőtt is fennállott kérdésekhez hozzájárult azonban az előbbi pénzügyi egyezmény lejárta után egy új, de teljesen egyenlő kérdés, t. i. a fogyasztási adók kérdése. Hogyha a fogyasztási adók a termelés helyén, illetve akkor fizettetnek, a midőn a termék forgalomba lép, akkor abból csak az következik, hogy ezek az adók a fogyasztási terület javára vétessenek számításba is. Ez azonban eddigelé sem történt az 1882. évi XVIIil. t.-czikkel behozott ásványolaj fogyasztási adóra nézve, sem azon szeszmennyiségekre nézve, a melyek Magyarországból behozattak; a midőn pedig a fogyasztási adótörvényekkel az ujabbi időben megállapittatott, hogy a sör és czukor utáni fogyasztási adó is a termelés helyén fizettessék, a midőn ez az elv a fogyasztási tárgyak azon menynyiségeire is kiterjesztetett, a melyek Ausztriából és Bosznia és Herczegovinából hozatnak be, általános törvényes elv erejére emeltetett.