Képviselőházi irományok, 1905. I. kötet • 1-66., I-IX. sz.
Irományszámok - 1905-18. Eötvös Károly képviselő indítványa aziránt: mondja ki a Ház határozatban: Perczel Dezső Házelnöknek s gróf Tisza István ministerelnöknek 1904-ik évi november hó 18-án s deczember hó 13-án együttesen elkövetett cselekményét és ennek foganatosítására irányuló intézkedéseiket kárhoztatja és elitéli
1 8. szám. 21 -jogokat, értéktelenné teheti a legbecsesebb szabadságokat. Ily eljárás mellett s ily cselekménynyel súlyosan megtámadható a királyság intézménye s a trón biztossága is. s ha ez megtorlatlanul marad: megszűnik a törvény tekintélye, vak merényletekre érzi magát feljogosítva a nemzet ellen forralt minden eselszövény s meg- * szűnik a törvényhozás rendje, nyugalma ós üdvös munkássága. Ugyané veszély állhat elő akkor is, ha az elnök ily elj ily cselekményre a többséggel vagy a többségre támaszkodó kormánynyal játszik össze, A többség ' csak úgj érvényesülhet alkotmányosan s a törvényhozási határozatok megalkotásában cselekvő szerepe törvényesen csak úgy lehet, ha az elnök a házszabályokat, a tanácskozási rendet s az alkotmányos élet által szentesített törvényerejű szokást mind önmaga szigorú hűséggel megtartja, mind pedig a többséget elnöki hatalmával azok szigorú megtartására vezeti és irányítja. E nélkül minden úgy mondott határozat csak kisebb vagy nagyobb számú képviselők magántermészetű nyilatkozata s a törvény alaki parancsainak megszegésével se alkotmányos többség nem támadhat, se törvényhozási határozat nem hozható. November 18-án az elnök a törvénytelenségek egész hosszú sorát követte e] s az alkotmányt sok súlyos esetben sértette meg. A tárgyalás napirendjén egy házszabályi bizottság alakítását javasló indítvány volt. Tárgyalása már több nap óta folyt. A tárgyalás folyamán több szónok több indítványnyal állott elő és ezek közt Dániel Gábor képviselő is maga ós társai nevében határozati javaslatot adott be, mely elfogadtatás esetén az eddigi tanácskozási rendet gyökeresen felforgatta s a képviselők szólásszabadságát súlyosan korlátolta, képviselői függetlenségét pedig mértéktelen módon megsértette, sőt megsemmisítette volna. A tárgyalás szokott törvényes módon folyt s szólásra, a képviselőház jegyzőinél még többen fel voltak jegyezve s az erre szolgáló följegyzési lapok szokott helyen, az elnöki emelvényen kifüggesztve. A szólni jelentkezők közt volt Benyovszky Sándor is, kinek a képviselőház külön határozattal engedte meo- a felszólalást. Ez volt a tanácskozás állapota, a mikor Perczel Dezső elnök önkényűleg a következő jogsértéseket követte el: 1. Benyovszky Sándor gróf képviselőt meggátolta jogos és szabályszerű felszólalásában. 2. A szólásra már jogosan jelentkezett s valósággal feliratkozott szónokok, úgymint Bedőházi János, Holló Lajos, Zboray Miklós, Egry Béla, Nagy Sándor, Sebess Dénes, Vertán Endre és Marjay Péter képviselők jogos ós hivatásszerű felszólalását erőszakkal meggátolta. 3. Az indítványozóknak kellő alakban benyújtott indítványukhoz záróbeszéd tartását biztosítja a szabály és törvényerejű szokás s ennek daczára az elnök az indítványozókat a záróbeszéd megtartására fel nem hivta s annak megtartását egyenesen meggátolta. 4. A vitát be nem zárta s bezártnak ki nem jelentette. 5. A szavazásra kitűzött kérdés helyes szövege és feltevése iránt a képviselőházat meg nem kérdezte s az e tárgyban való felszólalást önkényesen meggátolta. 6. A tárgyalás alatt levő javaslat s az ebben beadott indítványok feletti szavazás sorrendjét meg nem határozta, se e sorrend meghatározása iránt a képviselőházhoz kérdést nem intézett, sőt az ez irányban támadható felszólalásokat lehetetlenné tette. 7. Hogy az elnök a szavazásra felhívta a képviselőket: senki sem hallotta, a zsebkendővel való integetést pedig azokon kívül, a kik a merényletes cselekményre titkon összebeszéltek, senki nem értette, de mint szokatlan és törvénytelen jeladást, elfogadni sem volt jogosítva senki. 4*
