Képviselőházi irományok, 1901. XXXIV. kötet • 554-639. sz.
Irományszámok - 1901-635. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a szatmár-nagybányai helyi érdekű vasut szatmár-batizvasvárii vonalszakaszának engedélyezéséről
635. szám. 493 A Szamos folyónak időközben bekövetkezett szabályozásával a nagyobb ártéri hidak szüksége elesvén, s már a szatmár—fehérgyarmati helyi érdekű vasút is ily előnyösebb viszonyok mellett épülvén, a korábbi engedélyesek jogutódja, a szatmár—nagybányai vasut-részvénytársaság is kilátásba vette, hogy a szatmár— batizvasvárii vonalrészen — a péage-viszony megszüntetése mellett — vasutvonalát saját vágányán közvetlenül vezeti be Szatmár-Németi állomásba, és e czólból a szatmár—batizvasvárii 3"8 km. hosszú kiegészítő vonalrészt megépíti. Miután a társaságnak tényleg érdekében áll az, hogy vasutvonalát az időközben államosított szatmár—királyházai fővonaltól függetlenítve, a menetrendek, s különösen a kilátásba vett motorkocsi-üzem szempontjából szabadabban mozoghasson, minthogy továbbá a péage-viszony megszűnte a magyar királyi államvasutak szóba jövő fővonalának a polgári és a hadi forgalom szempontjából egyaránt fontos teljesítőképességére való tekintettel szintén kívánatos: ennélfogva a hivatali elődöm a Szatmár-Nemeti állomásba külön vágányon leendő beágazásra az előmunkálati engedélyt az 1902. óv folyamán a társaságnak kiadta. A közigazgatási bejárás 1903. évi márczius hó 3-án, az engedélyezési tárgyalás pedig 1904. évi január hó 18-án tartatott meg, a mely alkalmakkor létrejött megállapodások alapján, a szóban forgó vonalszakasz építésére és üzletére vonatkozó engedélyt, a szatmár—nagybányai helyi érdekű vasút engedélyokmányához tartozó függelék alakjában a mai napon kiadtam. A tisztelettel idezárt helyzetrajzban feltüntetett kiegészítő vasútvonal engedélyezési, építési és üzletberendezési feltételei tekintetében létrejött lényegesebb megállapodásokat a következőkben van szerencsém tisztelettel ismertetni: Jóllehet a vasútvonal tulaj donképen csak egy kiegészítő építkezés, mindazonáltal arra vonatkozólag az építési és üzletberendezési feltételek, a szatmár—nagybányai helyi érdekű vasút 1881. évi engedélyokmányában foglalt építési és üzleti feltételektől függetlenül, a helyi érdekű vasutakra nézve ma érvényben álló szabványok alapján önállóan állapíttattak meg, miután a szóban forgó régi engedélyokmányban foglalt kikötések részint már úgy is elavultak, részint pedig, mint alább még erre részletesebben kitérni bátor leszek, — a vasúttársaság a régi vonalát a mai szabványoknak megfelelően már nagyobbrészt szintén átépítette. A pályán a vonatok óránkint 40 km. legnagyobb sebességgel fognak közlekedni. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 2°/ 00-ben, a kanyarulatok legkisebb félátmérője 300 méterben állapíttatott meg. Az aczólból gyártandó sinek folyóméterenként 23"6 kilogrammnál könnyebbek nem -lehetnek és függő sínkötés alkalmazása mellett, oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 6.000 kilogramm keréknyomás alatt, négyzetcentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A m. kir. államvasutak Szatmár-Nemeti állomásának szükségessé váló kibővítésén és átalakításán kívül a kiegészítő vonalon ujabb állomás, illetve megállóhely nem terveztetik. A kiegészítő vonal építésére és üzletére vonatkozó másolatban tisztelettel idezárt engedélyokirati függelékbe, az egész szatmár—nagybányai helyi érdekű vasútra kiterjedőleg felvétettek mindazon szabványos határozmányok, melyek a helyi érdekű vasutak építésére és üzletére kiadatni szokott engedélyokiratokba ujabban felvétetnek, — nevezetesen a törzsvonalra nézve is kiterjesztettek az 1888. évi IV. törvényczikk összes határozmányai, mi által a szatmár—nagybányai helyi érdekű vasút jogi helyzete, a mai jogállapotnak megfelelőleg nyer rendezést. A kiegészítő vonal építését a társaság az engedélyokirati függelék keltétől számított egy év alatt befejezni ós a pályát a közforgalomnak átadni tartozik.
