Képviselőházi irományok, 1901. XXXIV. kötet • 554-639. sz.

Irományszámok - 1901-624. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, Lengyel Zoltán országgyülési képviselő mentelmi jogának állítólagos megsértése ügyében

478 624. szám. mely intézkedések tiszteletben tartására és ahhoz való alkalmazkodásra — kivétel nélkül — mindenki köteles; kétséget nem szenved továbbá, hogy a rendőrség mindenkit, a ki a rend fentartására irányuló ilynemű intézkedéseknek magát alá nem veti, vagy azokat megszegi, eltávolítani és előállítani, vagyis a törvényes jogrend uralmát vele szemben biztosítani, őt e tekintetben az ellenszegülésre képtelenné tenni, tehát személyes szabadságát is ad hoc megszüntetni jogosítva van, s hogy a rendőrséget akkor, a midőn a rend fentartására valamely egyénnek bekisórését és előállítását szükségesnek tartja, sőt ezt éppen birói megkeresés folytán cselekszi, ez intézkedésének végrehajtásában gátolni senkinek jogában nem áll. Viszont kétségtelen az is, hogy a képviselőket a mentelmi jog czírnén a képviselőházon kívül s rájuk nem vonatkozólag törvényes feladatát teljesítő rend­őrséggel szemben, semminemű oly külön előjogok vagy kiváltságok nem illetik meg, melyek más polgárokat is meg nem illetnének és ily előjogoknak és kiváltságoknak igénybe vétele egyenesen a mentelmi joggal való visszaélésnek bélyegezendő. Kétségtelen az, hogy a rendőrség akkor, a midőn a demokrata-kör előtti tért és utczákat elzárta: törvény biztosította hatáskörében jogosan járt el; hogy akkor, a midőn Rovó Aladár magánhivatalnokot a rendőri intézkedésekkel szem­ben tanúsított engedetlenség miatt eltávolíttatta és bekisértette, saját jogszerű hatáskörében járt el és ez intézkedésének végrehajtását megakadályozni senki jogosítva nem volt; s különösen, hogy a képviselőket a mentelmi jog ezen köz­hatósági intézkedések végrehajtásának meggátlására fel nem hatalmazza és a mentelmi jog ily esetben védpajzsul nem szolgálhat arra, hogy a rendőrség az intézkedéseinek végrehajtását gátló képviselővel szemben is úgy ne járjon el, mint bármely más polgár ellen. A mentelmi jog védelmet nyújt a képviselőnek a hatalommal szemben, hogy törvényhozói tisztét akadálytalanul teljesítse, de nem ad jogot arra, hogy a kép­viselők a hatósági intézkedéseket megbénítsák, vagy azok végrehajtását lehetet­lenné tegyék. Ezek szerint tehát Lengyel Zoltán képviselő akkor, a midőn Rovó Aladár bekisérése alkalmával a rendőrség intézkedéseibe beleavatkozott, azt illetéktelenül ós jogosulatlanul tette, mire mint polgárnak, vagy mint képviselőnek a men­telmi jog révén, felhatalmazása nem volt; akkor pedig, midőn Rovó Aladár sza­badon bocsátását követelte, a rendőri hatóság intézkedéseinek végrehajtását meg­akadályozni megkísérelte és azt tényleg késleltette, arra sem mint polgárnak, sem mint képviselőnek joga nem volt; viszont azonban beállott a rendőri hatóságnak azon joga és kötelessége, hogy intézkedéseinek érvényt szerezzen, a törvény érvé.­nyesülésót ós a jogrend uralmát biztosítsa és a végrehajtása ellen felmerülő gátló akadályt elhárítsa, névleg, hogy Lengyel Zoltánt eltávolítsa, illetve, minthogy az a figyelmeztetések daczára sem tágított és tényleg ellenszegült, előállítsa, akár képviselő volt Lengyel Zoltán, akár nem. Súlyosbítja Lengyel Zoltán képviselő helyzetét az a körülmény, hogy akkor, a midőn Rovó Aladár bekisérését meg akarta akadályozni ós annak szabadon bocsátását kierőszakolni, a kisérő rendőröket szidalmakkal illette, sőt azok egyikét karján megragadta s ezzel tettleg bántalmazta, mely cselekmény a büntető tör­vénykönyv 165. §-ában körülirt hatóság elleni erőszak bűntettének ismérveit fog­lalja magában s ennek megtorlását a rendőrség is külön bűnvádi feljelentéssel szorgalmazza, és így a súlyosabb beszámítás alá eső bűntett elkövetésében tetten éretvén, az előállítás még az esetre is, ha Lengyel Zoltánnak képviselői minősége a rendőrség és Rudnay Béla főkapitány előtt teljesen kétségtelen lett volna is. elkerülhetetlenné vált.

Next

/
Thumbnails
Contents