Képviselőházi irományok, 1901. XXXIV. kötet • 554-639. sz.

Irományszámok - 1901-617. Törvényjavaslat, a kaposvár-barcsi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

617. szám. 457 a) Kaposmérő csatlakozó forgalmi kitérő létesítéséhez való hozzájárulás 21.840 K. b) Eigócz csatlakozó forgalmi kitérő létesítéséhez való hozzájárulás 45.000 » c) A barcsi csatlakozás folytán előálló költségek .... 99.000 » Összesen 165.840 K. Ha a tervezési költségeket, a forgalmi eszközök beszerzésének költségeit, a tartalékalapok képzésére, csatlakozó állomásokra és időközi kamatokra szükséges összegeket figyelmen kívül hagyjuk, úgy a pályakilométerenkónti költség tesz: 1. Kisajátításra 6.945 Kt. 2. Alépítményre 12.909 » 3. Felépítményre 24.491 » 4. Magas építményre 4.040 » 5. Pálya-elzárásra 510 » 6. Távirdára 412 » 7. Pályaberendezésre 634 » Összesen 49.941 Kt. Befolyásolta továbbá a költségek mérvét az állomások, megállóhelyek nagy száma, valamint az a körülmény is, hogy a vonalnak egy része nehezebb terepjellegű (10°/OO), és végül az, hogy a vonalmenti vidék magas értékű földjeinek kisajátítása nagyobb költségekbe fog kerülni. A 3,203.000 koronányi építési és üzletberendezósi tényleges tőkének fedezésére — az 1888. évi IV. törvényczikk 10. §-ának rendelkezéséhez képest— a tőke 35°/

0-a, vagyis kikerekítve 1,121.200 korona erejéig törzsrészvények, 65°/

0-a, vagyis ugyancsak kikerekítve 2,081.800 korona erejéig pedig 78°/

0-os kibocsátási árfolyammal számított ós 5°/

0-os osztalékra jogosító elsőbbségi részvények utján fog fedeztetni. Az 1,121.200 koronányi törzsrészvénytóke fedezetére Somogy vármegye az érdekelt községek, magánosok és végül a földmívelésügyi tárcza összesen 563.000 koronát ajánlottak meg. A törzsrészvénytőkénél mutatkozó hiány további fedezése czéljából az 1888. évi IV. törvényczikk 4. ós 7. §§-ai alapján — megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében — a következő állami hozzájárulásokat helyeztem kilátásba: a) Postaszállítási átalánykópen, a vasút közforgalomba helyezése, illetve a postaszállítás tényleges megkezdése napjától számított, egymásután következő 50 esztendőn át fizetendő 11.640 koronányi járadék 232.800 korona tőkeértékben. b)A helyi érdekű vasutak segélyezésére rendelt költségvetési külön adományból, ugyancsak 50 esztendőn át évi 16.010 koronányi járadék 320.200 korona tőkeértékben — oly kikötéssel, hogy ez utóbbi hozzájárulást esetleg egj összegben, vagy megfelelő nagyobb részletekben is folyósíthassam. A törzsrészvényekből tehát az érdekeltség 563.000 koronát jegyzett, míg az állami hozzájárulások 553.000 koronát tesznek. Ezek az állami hozzájárulások a tényleges tőke 10°/

0-át, illetve 7'27°/

0-át, összesen tehát 17"27°/

0-át teszik, s így az 1888. évi IV. törvényczikkben megszabott maximális 10—10, vagyis összesen 20°/

0-nyi segélyezés mérvén alulmaradnak. A fentebb tisztelettel felsorolt helyi (stb.), érdekeltségi, valamint az állami hozzájárulások együttvéve 1,116.000 koronát tesznek, a még fenmaradó, kereken 5.000 koronára rugó hiányt a helyi érdekű vasút leendő engedélyese fogja fedezni. A helyi érdekű vasút üzletét a m. kir. államvasutak az alábbi értelemben vett bevételek feles osztása, valamint a díjszabási jognak ugyancsak az alábbiak szerint való korlátozása, illetve szabályozása mellett fogják kezelni. Képvli. iromány. 1901—190H. XXXIV. kötet. 58